Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Danket dem HERRN und prediget seinen Namen; verkündiget sein Tun unter den Völkern;
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
singet von ihm und lobet ihn; redet von allen seinen Wundern;
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
rühmet seinen heiligen Namen; es freue sich das Herz derer, die den HERRN suchen!
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Fraget nach dem HERRN und nach seiner Macht; suchet sein Antlitz allewege!
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Gedenket seiner Wunderwerke, die er getan hat, seiner Wunder und seines Worts,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
ihr, der Same Abrahams, seines Knechts, ihr Kinder Jakobs, seine Auserwählten!
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Er ist der HERR, unser Gott; er richtet in aller Welt.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Er gedenket ewiglich an seinen Bund, des Worts, das er verheißen hat auf viel tausend für und für
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
den er gemacht hat mit Abraham, und des Eides mit Isaak,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
und stellete dasselbige Jakob zu einem Recht und Israel zum ewigen Bunde
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
und sprach: Dir will ich das Land Kanaan geben, das Los eures Erbes,
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
da sie wenig und geringe waren und Fremdlinge drinnen.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Und sie zogen von Volk zu Volk, von einem Königreiche zum andern Volk.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Er ließ keinen Menschen ihnen Schaden tun und strafte Könige um ihretwillen.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Tastet meine Gesalbten nicht an und tut meinen Propheten kein Leid!
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Und er ließ eine Teurung ins Land kommen und entzog allen Vorrat des Brots.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Er sandte einen Mann vor ihnen hin; Joseph ward zum Knechte verkauft.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Sie zwangen seine Füße im Stock, sein Leib mußte in Eisen liegen,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
bis daß sein Wort kam und die Rede des HERRN ihn durchläuterte.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Da sandte der König hin und ließ ihn losgeben, der HERR über Völker hieß ihn auslassen.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Er setzte ihn zum HERRN über sein Haus, zum HERRSCher über alle seine Güter,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
daß er seine Fürsten unterweisete nach seiner Weise und seine Ältesten Weisheit lehrete.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Und Israel zog nach Ägypten, und Jakob ward ein Fremdling im Lande Hams.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Und er ließ sein Volk sehr wachsen und machte sie mächtiger denn ihre Feinde.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Er verkehrete jener Herz, daß sie seinem Volk gram wurden und dachten seine Knechte mit List zu dämpfen.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Er sandte seinen Knecht Mose, Aaron, den er hatte erwählet.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Dieselben taten seine Zeichen unter ihnen und seine Wunder im Lande Hams.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Er ließ Finsternis kommen und machte es finster; und waren nicht ungehorsam seinen Worten.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Er verwandelte ihre Wasser in Blut und tötete ihre Fische.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Ihr Land wimmelte Kröten heraus in den Kammern ihrer Könige.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Er sprach, da kam Ungeziefer, Läuse, in allen ihren Grenzen.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Er gab ihnen Hagel zum Regen, Feuerflammen in ihrem Lande;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
und schlug ihre Weinstöcke und Feigenbäume und zerbrach die Bäume in ihren Grenzen.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Er sprach, da kamen Heuschrecken und Käfer ohne Zahl.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Und sie fraßen alles Gras in ihrem Lande und fraßen die Früchte auf ihrem Felde.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Und schlug alle Erstgeburt in Ägypten, alle ihre ersten Erben.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Und führete sie aus mit Silber und Golde; und war kein Gebrechlicher unter ihren Stämmen.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Ägypten ward froh, daß sie auszogen; denn ihre Furcht war auf sie gefallen.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Er breitete eine Wolke aus zur Decke und ein Feuer des Nachts zu leuchten.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Sie baten, da ließ er Wachteln kommen; und er sättigte sie mit Himmelbrot.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Er öffnete den Felsen, da flossen Wasser aus, daß Bäche liefen in der dürren Wüste.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Denn er gedachte an sein heiliges Wort, Abraham, seinem Knechte, geredet.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Also führete er sein Volk aus mit Freuden und seine Auserwählten mit Wonne
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
und gab ihnen die Länder der Heiden, daß sie die Güter der Völker einnahmen
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
auf daß sie halten sollten seine Rechte und seine Gesetze bewahren. Halleluja!
