Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Give thanks to Yahweh! Call on his name! Make his doings known among the peoples.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him, sing praises to him! Tell of all his marvelous works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glory in his holy name. Let the heart of those who seek Yahweh rejoice.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek Yahweh and his strength. Seek his face forever more.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember his marvelous works that he has done: his wonders, and the judgments of his mouth,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
you offspring of Abraham, his servant, you children of Jacob, his chosen ones.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is Yahweh, our God. His judgments are in all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He has remembered his covenant forever, the word which he commanded to a thousand generations,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
the covenant which he made with Abraham, his oath to Isaac,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
and confirmed it to Jacob for a statute; to Israel for an everlasting covenant,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
saying, “To you I will give the land of Canaan, the lot of your inheritance,”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
when they were but a few men in number, yes, very few, and foreigners in it.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
They went about from nation to nation, from one kingdom to another people.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He allowed no one to do them wrong. Yes, he reproved kings for their sakes,
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Don’t touch my anointed ones! Do my prophets no harm!”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
He called for a famine on the land. He destroyed the food supplies.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them. Joseph was sold for a slave.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
They bruised his feet with shackles. His neck was locked in irons,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
until the time that his word happened, and Yahweh’s word proved him true.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and freed him, even the ruler of peoples, and let him go free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him lord of his house, and ruler of all of his possessions,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
to discipline his princes at his pleasure, and to teach his elders wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Israel also came into Egypt. Jacob lived in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
He increased his people greatly, and made them stronger than their adversaries.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He turned their heart to hate his people, to conspire against his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent Moses, his servant, and Aaron, whom he had chosen.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They performed miracles among them, and wonders in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness, and made it dark. They didn’t rebel against his words.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, and killed their fish.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land swarmed with frogs, even in the rooms of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and swarms of flies came, and lice in all their borders.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He gave them hail for rain, with lightning in their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
He struck their vines and also their fig trees, and shattered the trees of their country.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locusts came with the grasshoppers, without number.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
They ate up every plant in their land, and ate up the fruit of their ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
He struck also all the firstborn in their land, the first fruits of all their manhood.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
He brought them out with silver and gold. There was not one feeble person among his tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt was glad when they departed, for the fear of them had fallen on them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread a cloud for a covering, fire to give light in the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
They asked, and he brought quails, and satisfied them with the bread of the sky.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock, and waters gushed out. They ran as a river in the dry places.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy word, and Abraham, his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
He brought his people out with joy, his chosen with singing.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
He gave them the lands of the nations. They took the labor of the peoples in possession,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
that they might keep his statutes, and observe his laws. Praise Yah!
