Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Give thanks to Yahweh, call on his name; make known his deeds among the nations.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him, sing praises to him; speak of all his marvelous deeds.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Boast in his holy name; let the heart of those who seek Yahweh rejoice.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek Yahweh and his strength; seek his presence continually.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Recall the marvelous things he has done, his miracles and the decrees from his mouth,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
you descendants of Abraham his servant, you people of Jacob, his chosen ones.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is Yahweh, our God. His decrees are on all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He keeps in mind his covenant forever, the word that he commanded for a thousand generations.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
He calls to mind the covenant that he made with Abraham and his oath to Isaac.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
This is what he confirmed to Jacob as a statute and to Israel as an everlasting covenant.
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
He said, “I will give you the land of Canaan as your share of your inheritance.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
He said this when they were only few in number, so very few, and were strangers in the land.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
They went from nation to nation and from one kingdom to another.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He did not allow anyone to oppress them; he rebuked kings for their sakes.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
He said, “Do not touch my anointed ones, and do not harm my prophets.”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
He called for a famine on the land; he cut off the whole supply of bread.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man ahead of them; Joseph was sold as a servant.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
His feet were bound by shackles; on his neck was put an iron collar,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
until what he had said came to pass. The word of Yahweh tested him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent servants to release him; the ruler of the people set him free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He put him in charge of his house as ruler of all his possessions
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
to instruct his princes as he wished and to teach his elders wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Then Israel came into Egypt, and Jacob lived for a time in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Yahweh made his people fruitful, and made them stronger than their enemies.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He caused their enemies to hate his people, to mistreat his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent Moses, his servant, and Aaron, whom he had chosen.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They performed his signs among the Egyptians, his wonders in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness and made that land dark, but its people did not obey his commands.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their water into blood and killed their fish.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land swarmed with frogs, even in the rooms of their rulers.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and swarms of flies and gnats came throughout their country.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He turned their rain into hail, with fire flaming on their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
He destroyed their vines and fig trees; he broke the trees of their country.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locusts came, so many locusts.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
The locusts ate up all of the vegetation in their land; They ate up all the crops of the ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
He killed every firstborn in their land, the firstfruits of all their strength.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
He brought the Israelites out with silver and gold; none of his tribes stumbled on the way.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt was glad when they went away, for the Egyptians were afraid of them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread a cloud for a covering and made a fire to light up the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
The Israelites asked for food, and he brought quail and satisfied them with bread from heaven.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He split the rock, and waters gushed from it; they flowed in the wilderness like a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he called to mind his holy promise that he made to Abraham his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
He led his people out with joy, his chosen with shouts of triumph.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
He gave them the lands of the nations; they took possession of the wealth of the peoples
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
so that they might keep his statutes and obey his laws. Praise Yahweh.
