< Zsoltárok 105 >

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Give thanks to Yahweh, and tell others that he is very great! Tell everyone in the world what he has done!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him; praise him as you sing to him; tell others about his wonderful miracles.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Be happy because [you know that] he [MTY] is holy! You people who worship Yahweh, rejoice!
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Ask Yahweh to help you and give you his strength, and continue to ask him!
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
You people who are descendants of God’s servant Abraham, you descendants of Jacob, the man God chose, think about [all] the wonderful things that he has done: He performed miracles, and he punished [all our enemies].
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is Yahweh, our God. He rules and judges [people] throughout the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He never forgets the agreement that he made; he made a promise that will last for 1,000 generations;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
that is the agreement that he made with Abraham, and he repeated that agreement with Isaac.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
[Later] he confirmed it [again] to Jacob as an agreement for the Israeli [people] that would last forever.
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
What he said was, “I will give you the Canaan region; it will belong to you [and your descendants forever].”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
[He said that to them] when there were only a few of them, a tiny group of people who were living in that land like strangers.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
They continued to wander from one place to another, from one kingdom to another.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
But he did not allow others to oppress them. He warned those kings by saying to them,
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Do not do harm the [people] whom I have chosen! Do not harm my prophets!”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
He sent a famine to Canaan, and [as a result all the people] had no food to eat.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
So his people went to Egypt, but first he sent someone there. He sent Joseph, who had been sold to be a slave.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
[Later, while Joseph was in prison in Egypt], they put his legs in shackles that bruised his feet, and they put an iron collar around his neck.
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
There, Yahweh (refined Joseph’s character/tested Joseph to see if Joseph would continue to trust him), until what Joseph predicted would happen (came true/happened).
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king [of Egypt] summoned him, and he set Joseph free; this ruler of many people-groups released Joseph [from prison].
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
[Then] he appointed him to take care of everything in the king’s household, to take care of everything that the king possessed.
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
(Joseph was permitted/He permitted Joseph) to command the king’s servants to do anything that Joseph wanted them to do, and [even] to tell the king’s advisors the things that they should do [for the people of Egypt].
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Later, [Joseph’s father] Jacob arrived in Egypt. He lived like a foreigner in the land that belonged to the descendants of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
And [years later] Yahweh caused the descendants of Jacob to become very numerous. [As a result], their enemies, [the Egyptians], considered that the Israelis were too strong.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
[So] Yahweh caused the rulers of Egypt to (turn against/hate) the Israeli people, and they planned ways to get rid of his people.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
[But then] Yahweh sent his servant Moses along with [Moses’ older brother] Aaron, whom Yahweh had [also] chosen [to be his servant].
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Those two performed amazing miracles among the people of Egypt, in that land where the descendants of Ham lived.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Yahweh sent darkness, so that the people of Egypt could not see anything [DOU], but the rulers of Egypt refused [RHQ] to obey when [Moses and Aaron] commanded [them to let the Israeli people leave Egypt].
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Yahweh caused [all] the water in Egypt to become (blood/[red like] blood), and [his doing that] caused all the fish to die.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
[Then he caused] the land to become full of frogs; the king and his officials even had frogs in their bedrooms.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
[Then] Yahweh commanded that flies come, and swarms of them descended [on the people of Egypt], and gnats [also] swarmed across the whole country.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Instead of sending rain, Yahweh sent [terrible] hail, and lightning flashed throughout the land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
The hail ruined their grapevines and fig trees and shattered all the [other] trees.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He commanded locusts to come, and swarms of them came; [so many that] they could not be counted.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
The locusts ate every green plant in the land, ruining all the crops.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
[Then] Yahweh killed the oldest son in every house [of the people of Egypt] [DOU].
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Then he brought the Israeli [people] out [from Egypt]; they were carrying loads of [jewelry made of] silver and gold [that the women of Egypt had given to them]. No one was left behind because of being sick.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
[The people of] Egypt were glad when the Israeli people left, because they had become very afraid of the Israelis.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
[Then] Yahweh spread a cloud to cover the Israelis; and [at night it became] a big fire [in the sky] to give them light.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
[Later] the Israelis asked for [meat to eat], and Yahweh sent [flocks of] quail to them, and he gave them plenty of manna [food] from the sky [each morning].
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
[One day] he caused a rock to open up and water poured out [for them to drink]; it was like a river flowing in that desert.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
[He did that] because he kept thinking about the sacred promise [that he had given] to his servant, Abraham.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
So his people were joyful as he brought them out from Egypt; those people whom he had chosen were shouting joyfully as they went.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
He gave to them the land that belonged to the people-groups [that lived there in Canaan], and the Israelis harvested crops that [other] people had planted.
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
[Yahweh did all these things] in order that his people would do all the things that he had commanded them to do [DOU]. Praise Yahweh!

< Zsoltárok 105 >