Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
O give thanks unto the LORD; Call upon his name; Make known his deeds among the people!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing unto him; sing psalms unto him; Tell ye of all his wondrous works!
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glory ye in his holy name; Let the hearts of them that seek the LORD rejoice!
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek the LORD, and his majesty; Seek his face continually!
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember the wonders he hath wrought, His miracles and the judgments of his mouth,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
Ye offspring of Abraham his servant, Ye children of Jacob his chosen!
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Jehovah, he is our God, His judgments are over all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He remembereth his covenant for ever, And the promise to a thousand generations;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
The covenant which he made with Abraham, And the oath which he gave to Isaac;
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Which he confirmed to Jacob for a decree, And to Israel for an everlasting covenant.
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“To thee,” said he, “will I give the land of Canaan For the lot of your inheritance.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
When they were yet few in number, Very few, and strangers in the land;
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
When they went from nation to nation, From one kingdom to another people,
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He suffered no man to oppress them; Yea, he rebuked kings for their sakes.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Touch not,” said he, “mine anointed, And do my prophets no harm!”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Again, when he commanded a famine in the land, And broke the whole staff of bread,
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them; Joseph was sold as a slave.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
His feet they hurt with fetters; He was bound in chains of iron;
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Until his prediction came to pass, And the word of the LORD proved him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Then the king sent, and loosed him; The ruler of nations, and set him free;
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him governor of his house, And lord of all his possessions;
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
To bind his princes at his pleasure, And teach his counsellors wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Israel also came into Egypt, And Jacob sojourned in the land of Ham;
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Where God increased his people greatly, And made them stronger than their enemies.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He turned their hearts to hate his people, And form devices against his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Then sent he Moses his servant, And Aaron, whom he had chosen.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They showed his signs among them, And his wonders in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness upon them, and made it dark; And they did not disobey his word.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, And caused their fish to die.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land brought forth frogs in abundance, Even in the chambers of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spake, and there came flies, And lice in all their coasts.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Instead of rain he gave them hail, And flaming fire in their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
He smote also their vines and fig-trees, And broke the trees of their coasts.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spake, and the locusts came. Destructive locusts without number,
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Which ate up all the herbage in their land, And devoured the fruits of their fields.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Then he smote all the first-born in their land, The first-fruits of all their strength.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
He led forth his people with silver and gold; Nor was there one feeble person in all their tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt was glad when they departed, For their terror had fallen upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread out a cloud for a covering, And fire to give light by night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
They asked, and he brought quails, And satisfied them with the bread of heaven.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock, and the waters gushed forth, And ran in the dry places like a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy promise, Which he had made to Abraham his servant;
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
And he led forth his people with joy, And his chosen with gladness.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
He gave to them the lands of the nations, And they inherited the labor of the peoples;
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
That they might observe his statutes, And obey his laws. Praise ye the LORD!
