Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
O give thanks unto the Lord; call on his name: make known among the people his deeds.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing unto, him, sing praises unto him: speak of all his wonderful works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glorify yourselves in his holy name: let the heart of those rejoice that seek the Lord.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Inquire after the Lord and his strength: seek his presence evermore.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember his wonderful works which he hath done; his tokens, and the decrees of his mouth;
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
O ye seed of Abraham his servant, ye children of Jacob, his elect.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is the Lord our God: over all the earth are his decrees.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He remembereth his covenant for ever, the word which he hath commanded, to the thousandth generation.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Which he covenanted with Abraham; and his oath unto Isaac;
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
And which he established unto Jacob as a statute, unto Israel as an everlasting covenant:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Saying, “Unto thee will I give the land of Canaan, as the portion of your inheritance.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
When they were but a few men in number; yea, very few, and strangers in it;
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
And when they wandered from one nation to another, from one kingdom to another people:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He suffered no man to oppress them; yea, he reproved kings for their sake;
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
[Saying, ] “Touch not my anointed, and do my prophets no harm,”—
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
And he called for a famine over the land; every staff of bread he broke.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them; for a servant was Joseph sold;
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
They forced into fetters his feet; in iron was his body put:
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Until the time that his word came to pass, [when] the saying of the Lord had purified him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and unfettered him; the ruler of people, and let him go free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He appointed him lord of his house, and ruler of all his possession:
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
That he might bind his princes at his pleasure; and teach his ancients wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Then came Israel into Egypt, and Jacob sojourned in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
And he increased his people greatly, and made them stronger than their adversaries.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He turned their heart to hate his people, to deal subtilely with his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent Moses his servant, Aaron also whom he had made choice of.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They displayed among them his effective signs, and wonders in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness, and made it dark; and they rebelled not against his word.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He changed their waters into blood, and slew their fish.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land brought forth frogs in abundance, in the very chambers of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and there came various wild beasts, lice also within all their boundary.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He gave them as their rain hail, and flames of fire in their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
And he smote their vines and their fig-trees, and broke the trees within their boundary.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locusts came, and crickets, and that without number;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
And they ate up all the herbs in their land, and ate up the fruit of their ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
And he smote all the first-born in their land, the first of all their strength.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
And he brought them forth with silver and gold: and there was not one that stumbled among his tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt rejoiced when they departed; for the dread of them was fallen upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread out a cloud for a covering, and fire to give light in the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
The people asked, and he brought quails, and with heavenly bread he satisfied them.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock, and the waters gushed out: they ran in the dry places like a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy word given to Abraham his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
And he brought forth his people with gladness, with joyful song his elect.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
And he gave them the lands of nations; and the labor of people they obtained as an inheritance:
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
So that they might observe his statutes, and keep his laws. Hallelujah.
