Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Give ye thanks unto Jehovah, call upon his name; make known his acts among the peoples.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing unto him, sing psalms unto him; meditate upon all his wondrous works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glory ye in his holy name: let the heart of them rejoice that seek Jehovah.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek Jehovah and his strength, seek his face continually;
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember his wondrous works which he hath done, his miracles and the judgments of his mouth:
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
Ye seed of Abraham his servant, ye sons of Jacob, his chosen ones.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He, Jehovah, is our God; his judgments are in all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He is ever mindful of his covenant, — the word which he commanded to a thousand generations, —
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Which he made with Abraham, and of his oath unto Isaac;
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
And he confirmed it unto Jacob for a statute, unto Israel for an everlasting covenant,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Saying, Unto thee will I give the land of Canaan, the lot of your inheritance;
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
When they were a few men in number, of small account, and strangers in it.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
And they went from nation to nation, from one kingdom to another people.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He suffered no man to oppress them, and reproved kings for their sakes,
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
[Saying, ] Touch not mine anointed ones, and do my prophets no harm.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
And he called for a famine upon the land; he broke the whole staff of bread.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them: Joseph was sold for a bondman.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
They afflicted his feet with fetters; his soul came into irons;
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Until the time when what he said came about: the word of Jehovah tried him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and loosed him — the ruler of peoples — and let him go free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him lord of his house, and ruler over all his possessions:
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
To bind his princes at his pleasure, and teach his elders wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
And Israel came into Egypt, and Jacob sojourned in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
And he made his people exceeding fruitful, and made them mightier than their oppressors.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He turned their heart to hate his people, to deal subtilly with his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent Moses his servant, [and] Aaron whom he had chosen:
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They set his signs among them, and miracles in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness, and made it dark; and they rebelled not against his word.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, and caused their fish to die.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land swarmed with frogs, — in the chambers of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and there came dog-flies, [and] gnats in all their borders.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He gave them hail for rain, [and] flaming fire in their land;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
And he smote their vines and their fig-trees, and broke the trees of their borders.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locust came, and the cankerworm, even without number;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
And they devoured every herb in their land, and ate up the fruit of their ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
And he smote every firstborn in their land, the firstfruits of all their vigour.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
And he brought them forth with silver and gold; and there was not one feeble among their tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt rejoiced at their departure; for the fear of them had fallen upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread a cloud for a covering, and fire to give light in the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
They asked, and he brought quails, and satisfied them with the bread of heaven.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock, and waters gushed forth; they ran in the dry places [like] a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy word, [and] Abraham his servant;
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
And he brought forth his people with gladness, his chosen with rejoicing;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
And he gave them the lands of the nations, and they took possession of the labour of the peoples:
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
That they might keep his statutes, and observe his laws. Hallelujah!
