< Zsoltárok 105 >

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Alleluia. Give thanks to the Lord, and call upon his name; declare his works among the heathen.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him, yea, sing praises to him: tell forth all his wonderful works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glory in his holy name: let the heart of them that seek the Lord rejoice.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek ye the Lord, and be strengthened; seek his face continually.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember his wonderful works that he has done; his wonders, and the judgments of his mouth;
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
[ye] seed of Abraam, his servants, [ye] children of Jacob, his chosen ones.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is the Lord our God; his judgments are in all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He has remembered his covenant for ever, the word which he commanded for a thousand generation:
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
which he established as a covenant to Abraam, and [he remembered] his oath to Isaac.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
And he established it to Jacob for an ordinance, and to Israel for an everlasting covenant;
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
saying To thee will I give the land of Chanaan, the line of your inheritance:
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
when they were few in number, very few, and sojourners in it.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
And they went from nation to nation, and from [one] kingdom to another people.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He suffered no man to wrong them; and he rebuked kings for their sakes:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
[saying], Touch not my anointed ones; and do my prophets no harm.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Moreover he called for a famine upon the land; he broke the whole support of bread.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them; Joseph was sold for a slave.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
They hurt his feet with fetters; his soul passed into iron,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
until the time that his cause came on; the word of the Lord tried him as fire.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and loosed him; [even] the prince of the people, and let him go free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him Lord over his house, and ruler of all his substance;
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
to chastise his rulers at his pleasure, and to teach his elders wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Israel also came into Egypt, and Jacob sojourned in the land of Cham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
And he increased his people greatly, and made them stronger than their enemies.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
And he turned their heart to hate his people, to deal craftily with his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent fort Moses his servant, [and] Aaron whom he had chosen.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
He established among them his signs, and [his] wonders in the land of Cham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent forth darkness, and made it dark; yet they rebelled against his words.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, and slew their fish.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land produced frogs abundantly, in the chambers of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and the dog-fly came, and lice in all their coasts.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He turned their rain into hail, [and sent] flaming fire in their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
And he smote their vines and their fig trees; and broke every tree of their coast.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locust came, and caterpillars innumerable,
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
and devoured all the grass in their land, and devoured the fruit of the ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
He smote also every first-born of their land, the first-fruits of all their labour.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
And he brought them out with silver and gold; and there was not a feeble one among their tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt rejoiced at their departing; for the fear of them fell upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread out a cloud for a covering to them, and fire to give them light by night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
They asked, and the quail came, and he satisfied them with the bread of heaven.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He clave the rock, and the waters flowed, rivers ran in dry places.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy word, which [he promised] to Abraam his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
And he brought out his people with exultation, and his chosen with joy;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
and gave them the lands of the heathen; and they inherited the labours of the people;
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
that they might keep his ordinances, and diligently seek his law.

< Zsoltárok 105 >