Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Pakuru Jehova Nyasaye, luonguru nyinge; landuru ne ogendini duto gima osetimo.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Werneuru, pakeuru gi wende; nyisuru kuom tijene duto miwuoro.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Nyinge maler nigi duongʼ; chuny joma manyo Jehova Nyasaye mondo obed mamor.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Ranguru Jehova Nyasaye gi tekone; dwaruru wangʼe kinde duto.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Paruru gik miwuoro mosetimo, honni mage kod buche mosengʼado,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
yaye un nyikwa Ibrahim jatichne, yaye yawuot Jakobo joge moyiero.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
En e Jehova Nyasaye ma Nyasachwa; buchene ni e piny duto.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Oparo singruokne nyaka chiengʼ, weche mane osingo e tienge tara,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
singruok mane otimo gi Ibrahim, Muma mane okwongʼorego ni Isaka.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Ne ogure ne Jakobo kaka chik, kendo nogure ni Israel kaka singruok mochwere, kowacho ni,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“Anamiyi piny Kanaan kaka girkeni mari.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Kane pod gin ji manok e kar rombgi, ne ginok ahinya kendo ne gin welo e pinyno,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
ne giwuotho e kind ogendini mopogore, ka gidhi e pinyruodhi mopogore opogore.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Ne ok oyie mondo ngʼato osandgi; nokwero ruodhi kowachonegi niya,
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Kik umul joga ma awiro; kik uhiny jonabi maga.”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Ne okelo kech e piny kendo noketho yore duto mane giyudogo chiemo;
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
kendo nooro ngʼato otelonegi, ngʼatno ne en Josef mane oloki kaka misumba.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Ne giridho tiendene gi arungu mochuoye chuma, kendo ne giridho ngʼute gi chumbe,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
nyaka nochopo kinde ma gik mane okoro notimore, nyaka wach Jehova Nyasaye nochopo kare.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Ruodh Misri nooro wach mi nogonye jatend ji nogonye thuolo.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Nokete ruodh ode, manorito gik moko duto mane en-go,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
mondo en ema ne otieg jotende kaka ohero kendo opuonj jodonge.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Bangʼe Israel duto nobiro Misri; Jakobo nodoko jadak e piny Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Jehova Nyasaye nomiyo joge onya ahinya; nomiyo gibedo mathoth ma wasikgi ne ok nyal nyalogi,
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
wasikgi ma noloko chunygi mondo ocha joge, kendo noketo chunye mar timo ne jotichne marach.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Nooro Musa jatichne, gi Harun, ngʼat mane oseyiero.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Negitimo ranyisi mag honni e diergi, ee, negitimo timbene miwuoro e piny Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Nooro mudho mi nomiyo piny olil nimar donge ne gisengʼanyo ne wechene?
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Noloko pigegi remo, mi nomiyo rechgi otho.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Ogwende nosieko mopongʼo pinygi, kendo negidonjo nyaka ei ute nindo mag ruodhigi.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Nowuoyo, mi pumbi mag lwangʼni nosieko, kendo kikun nopongʼo pinygi.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Nomiyo kodhi olokore pe kendo mil polo nokwako pinygi;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
nogoyo yiendegi mag mzabibu gi ngʼowu piny kendo nolwero yiende mane ni e pinygi.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Nowuoyo, mi bonyo nosieko, ongogo mokalo akwana;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
negichamo gimoro amora mane loth e pinygi koda ka chambgi mane gipidho e puothegi.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Bangʼe nonego nyithindo makayo duto mane ni e pinygi, kodhi mokwongo duto mane gihango nywolo.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Nogolo Israel, kogangore gi fedha kod dhahabu, kendo onge ngʼama nodongʼ chien kuom dhout Israel duto.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Misri ne mor kane giwuok, nikech mbi mar jo-Israel nosegore kuomgi.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Noumogi gi boche polo kaka raum, kendo mach nochiwonegi ler gotieno.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Kane gikwaye, to nokelonegi aluru kendo noyiengʼogi gi makati mar polo.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Noyawo lwanda, mi pi nowuok gi teko; kendo pigno nomol ka aora mamol e piny motwo.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Nimar noparo singruokne maler mane omiyo Ibrahim jatichne.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Nogolo joge gi ilo, adier, nomiyo joge moyier owuok kakok gi mor;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
nomiyogi pinje mag ogendini, kendo gik ma jomoko nono nochandore ka loso nodoko girkeni magi,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
mondo omi gilu yorene kendo girit chikene. Pak ne Jehova Nyasaye!
