Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Yahweh Pakai kom a kipathu sei in aloupina samphong'un. Vannoi leiset mihemte jousen ipi abol ham heuhen,
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Aheng a la sauvin; henge avahchoila saovin. Athilbol kidangho hi mijouse seipeh'un,
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Amintheng hi domsang'un, nangho Yahweh Pakai chibai bohte jouse kipah'un,
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Yahweh Pakai athahatna chu kholchil in phattin'in amachu hol'un,
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
datmo umtah tah atohdoh ho chuleh thilkidang abolho, athupeh eipeh hou,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
nangho asoh Abraham chate ho, Jacob chilhah ho alhendoh sate ho, geldoh'un.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Amahi Yahweh Pakai, iPathen'u Elohim ahin, Ama thudih nahi gamsung jousea akimudoh sohkeijin
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Amahi akitepna itihchan hijongleh dingjing ahin, khang sangkhat dinga ana kipehdoh na,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Abraham toh anasem kitepna chuleh Issac kom a ana kihahselna,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Aman Jacob kom ah Dan khat apen anasuhdet in, chuleh Israel mipite dinga beithei lou kitepna ana sem in:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“Keiman Canaan gam kapehding nahi, nang dinga jatchombeh'a kapeh natouphadiu gamchu ahi” anati.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Aman hichehi hon lhomcha ahipet'uva, Canaan gama kholjin hon lhomcha ahipet uva anasei ahi.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Amaho namkhat a kon a namkhat, leng gam khatna kona leng gam khat a akholjin pet'uva asei ahi.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Aman koimacha anasuh genthei sahpon ahi. Aman amaho huhnan namdang lengho chu anagih'in ahi.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Kami lhentum hochu tongkha hih'un, chuleh kathemgao hojong tongkhahih'un,” anati.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Aman nehle chah hochu akhahtan'in Canaan gamah kel analhahsah'in ahi,
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
hiti chun amaho masanga Egypt gammachun mikhat anasol masan ahi, amaho soh a anajoh Joseph chu ahi.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Amachu akengphang tenia thihkhao avouvin, angongchang'a thihkol a-opeh uve.
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Amang lolhinna dinga thil ahung sodoh tokah'in Yahweh Pakai in Joseph chu ahina tahbeh hetdohna dingin ana patepmin ahi.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Hichejou chun Pharoah'in amachu agakousah'in alhadohtai; Gamsung vaipopan songkul kotchu ahonpeh tai.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Joseph chu lengpa insunga thil jouse chunga vaihom dingin apansahtan ahi. Hiti chun lengpa thil ho jouse chungah vaipon ahung pangtai.
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
Hiti chun aman adei bang tah in lengpa noi a vaihom pipuiho chu avaihop in chule lengpa thumop lea pang ho chu ahil ji tai.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Hi jouchun Israel chu Egypt gam alhungtan, Jacob chu Ham gamsunga chun gamchom mi hinan ana chengtan ahi.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Yahweh Pakai in Israel mipite chu hapun'in apunsah tan hiti chun agalmite diuvin kichat aumleu tauvin ahi.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Hichun Egypt te chu Israelte vetda dingin atildoh tan hijeh chun Yahweh Pakai mite dounan tohgon aneitauvin ahi.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Ahin Elohim Pathen nin asoh Mose chu ahinsol'in aman ana lhendoh Aaron chutoh asolthan ahi.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Amanin Egypt mite dounan melchihna kidangtah chuleh datmo umtah tah Ham gamsunga anatongdoh lhonnin ahi.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Yahweh Pakai in Egypt chu mu anathimsah tan ahi. Ajeh chu amahon Yahweh Pakai thupeh Israelte soldoh dingchu ananom pouvin ahi.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Aman twi thisan anasosah'in, ngaho dingin thina thei gu ahitan ahi.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Uphoh honjong agamsung'u alonvuh jengin lengpa lupna dansang jenga jong alhailut jengun ahi.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Yahweh Pakai in thu aseileh thousiho Egypt mite chunga ahung chu'uvin, Egypt gam pumpi thousi vaibong'in alo jengin ahi.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Aman go khel in gel anajuhsah'in, keh in agamsung'u anasepchap jengin ahi.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Aman alengpithei uleh atheichang ujong asuhmangpeh'in athingphung houjong asatchap jengin ahi.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Aman thu aseileh khaokhote ahung kitollutnun khaokho noute jong simsenlou ahung kitollut tauvin ahi.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Amahon gamsunga ado eng jouse anechai jengun, loulai a anche louhing jouse jong achaidoh jengun ahi.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Hiche jouchun Aman Egypt te insung jousea chapa tahpen ho aban thapeh'in ahi. Hiti chun aki letsah pipen ule aki panapen hou asuhbei peh'in ahi.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Yahweh Pakai in amite chu sana le dangka dimset pum in Egypt'a kon in ahin puidoh'in, Israel phungho lah'a khat chajong akipallhua aumpouvin ahi.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt miten nana kichat behseh jeh'un apotdoh uchu ana kipapi lheh jengun ahi.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Yahweh Pakai in sunleh meilom akhu khum sah'in janleh meikong in asalvah peh'in ahi.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Amahon sa athum uleh vamim alhalutpeh'in a-oivana diuvin van changlhah mama chu anapen ahi.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Aman songpi chu ahomsah'in twi ahung kiphidoh sah'in gamchai lah'a vadung bangin alondonsah'un ahi.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Ajeh chu Aman asohpa Abraham kom a akitepna atheng chu ageldoh'in,
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
hijeh chun amite Egypt'a kon in amilhendoh chu kipah tah'in ahin puidoh'in ahi.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Aman gamsung mite Elohim Pathen helou chitin namtinte chenna chu alahpeh'in Ama mite hochu apen, hiti chun amahon mi tusa chang ga hochu aki-at'un ahi.
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Hitiho jouse anachelhah sahchu amahon a Dan thupeh leh athuhil ho dungjui a achon nadiu adeijeh ahi. Yahweh Pakai chu thangvah'in umhen!
