Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Bawipa venawh zeelnaak awi kqawn unawh taw, ang ming ce khy lah uh; a ik-oeih sai ce thlangphyn a venawh sim sak lah uh.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
A venawh laa sa unawh taw, am kyihcahnaak laa sa lah uh; kawpoek kyi ik-oeih a sai ce kqawn uh.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Ang ming ciim boeimang seitaw; Bawipa ak suikhqi ak kawlung taw zeel seh.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Bawipa ingkaw ak thaawmnaak ce sui u nawhtaw; a haai ce a poepa na sui lah uh.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Kawpoek kyi ngaihak ik-oeih a saikhqi ingkaw awidengnaak ak kqawn ce sim poe lah uh,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
a tyihzawih Abaraham a cadilkhqi aw, amah ing ak tyh Jakob cakhqi aw sim poe lah uh.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Anih taw Bawipa ningnih a Khawsa na awm hy; a awidengnaak taw khawmdek boeih ak khan awh awm hy.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
A paipi ce kumqui dyna sim poe nawh, ak awipeek ce, cadil naa thong oet dyna sim poe hy,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Abraham ing ani awk haih paipi ing Isak a venawh awi a taak ce sim khak hy.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Ce ak awi ce awitlyh a myihna Jakob a venawh caksak nawh, Israel a venawh kumqui paipi na tahy:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Kanan qam ce ni pe kawng nyng saw na taham qo amyihna pang kawp ti,” tina hy.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Thlangmi ami zawica awh, ak zawica tloek ce, qam khuiawh khin na awm hy,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
phyn pynoet ingkaw pynoet a venawh, qam pynoet ingkaw pynoet a venawh pla khing uhy.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
U ingawm cekkhqi ce am thekha nak khqi uhy; a mingmih awh sangpahrangkhqi ce toel hy:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Situi ak sypkhqi ve koeh bi kawm uk ti; ka tawnghakhqi awm nganbawh koeh pe qoe qoe kawm uk ti,” tina hy.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Ram khuiawh khawseet khawkha pha sak nawh cekkhqi a buh boeih ce hqe pehy;
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
cekkhqi haiawh thlang pynoet – tamnaa na ami zawih Joseph ce tyih pehy.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
A khaw awh khawcehkhqi byn pe unawh, a hawng awh thi quikhqi ing khit uhy,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
amah ing ak kqawn oepchoeh ce a soep hlan khui, Bawipak awi ing ak thym ce a sim sak hlan dy cemyihna awm hy.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Sangpahrang ing thlang tyi nawh loet sak hy, thlang kqeng ak ukkung ing anih ce loet sak hy.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Anih ce ipkhui awh boei na ta nawh, a taak ik-oeihkhqi boeih ak khan awh ukkung na tahy,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
boei capakhqi ce a ngaih amyihna cawngpyi aham ingkaw, a hqamcakhqi cyihnaak cawngpyi aham cemyihna awm sak hy.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Cekcoengawh Israelkhqi ce Izip ram na kun hy; Ham ram awh khin na Jakob ce awm hy.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Bawipa ing ak thlangkhqi ce ak thaih qah sak hy; a qaalkhqi ham khawzah na coeng sak hy,
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
amah ak thlangkhqi sawhnaak aham cekkhqi ak kawlung ce hawi pe nawh, a tyihzawihkhqi ce huhqyt sak hy.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
A tyihzoeih Mosi ingkaw ak thlang tyk Aaqon ce tyi hy.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Cekkqawi ing cekkhqing lak awh kawpoek kyi hatnaak ingkaw ngaihak ik-oeih ce Ham qam awh sai pe hy nih.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Thannaak ce tyi pe nawh rampum awh khaw than sak hy – kawtih ak awi ce cekkhqi ing am eek pehy na ti nawh nu?
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Tuikhqi ce thi na thoeng sak nawh, ngakhqi thih pe sak kang hy.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
A ram khuiawh ta-ukhqi da pe sak nawh a boeikhqi a ihkhunkhqi dyna awm pe sak hy.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Awi kqawn pe tlaih bai nawh, pikhqi law pe khung bai hy, a rampum awh hlip hqoeng na be sak hy.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Khawtlan ce qeel na thoeng sak nawh, a rampum awh khaw phla pe sak hy;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
misurkungkhqi ingkaw thaikungkhqi deh pe kanglak nawh a qam khuiawh kaw thingkhqi tluk pe sak boeih hy.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Awi kqawn tlaih bai nawh, cawh boeikhqi ce law uhy, noet noeng kaana khamkhawkkhqi ce doem hy;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
a qam khuiawh kaw thinghah ai pe kanglak nawh dek awh ak cawt tawi a an ai pe kang hy.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Cekcoengawh a ram khui awhkaw cakcyk boeih ce him pehy, thlanghqing ak thaihcykkhqi boeih ce him pehy.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Sui ingkaw ngun phyih sak nawh, Isarel ce cawn sak hy, a pilnam khuiawh tha amak awm pynoet awm am awm hy.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Israel a dawngawh cekkhqi ak khan awh kqihnaak a pha a dawngawh, cekkhqi ami ceh awh Izipkhqi amik kaw zeel hy.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Cekkhqi ak dah aham myi zam sak hy, than awh vangnaak ak pe na mai pehy.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Cekkhqi ing ami thoeh awh, tytyt pe nawh khan nakaw phaihpi ing ak phoenkhqi phyi pe sak hy.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Lungnu awng nawh tui thoeh pe sak hy; kqawng qamkoh awh tuiva a myihna lawng hy.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
A tyihzawih Abaraham a venawh a peek a awitaak ciim ce sim khak hy.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Zeel doena ak thlangkhqi ce ceh pyi nawh, ak tyh thlangkhqi ce awmhly khynaak ing hqui a sawi hy;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
thlangphyn khqi a ram ce cekkhqi venawh pehy, thlak chang ing a bi a lawh ce ram ce qo na pang uhy –
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
a mingmih ing ak awipeekkhqi ce hquut unawh a cawngpyinaak awikhqi ce ami hquutnaak thai aham cekkhqi ce sai pehy. Bawipa taw kyihcah lah uh.
