< Zsoltárok 105 >
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
BOEIPA te uem uh lah. A ming te khue uh lah. A khoboe te pilnam rhoek taengah tukkil uh lah.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Amah te hlai uh lah. Amah te tingtoeng uh lamtah amah kah khobaerhambae boeih te lolmang taeng uh lah.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
A ming cim neh thangthen uh lamtah, BOEIPA aka tlap rhoek kah a lungbuei tah a kohoe saeh.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
BOEIPA neh amah kah a sarhi te tlap lah. A maelhmai khaw tlap taitu lah.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
A kopoekrhainah a saii neh a ka dongkah laitloeknah bangla anih khobaerhambae khaw,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
A sal Abraham tiingan neh a coelh Jakob koca rhoek loh thoelh uh lah.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
BOEIPA amah ni mamih kah Pathen coeng. A laitloeknah khaw diklai pum ah om.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
A paipi tekumhal duela a thoelh dongah cadilcahma thawngkhat ham olka a uen.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Abraham neh Isaak taengah a saii a olhlo te,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Jakob taengah oltlueh la, Israel taengah kumhal paipi la a sut pah.
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Te dongah, “Kanaan kho rhi te na rho la nang taengah kam paek ni,” na ti nah.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
A hlang kah hlangmi te a sii la om pueng tih, a khuiah bakuep uh.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Te vaengah namtom taeng lamkah namtom taengla, ram pakhat lamkah pilnam pakhat taengla poengdoe uh.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Amih aka hnaemtaek ham hlang khueh pah pawt tih amih kongah manghai rhoek khaw a tluung pah.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Ka koelh soah ben boel lamtah ka tonghma rhoek te thaehuet thil boeh,” a ti nah.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Khokha a khue vaengah kho khuiah conghol neh caak boeih te a phae pah.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Amih hmai kah a tueih hlang, Joseph te sal bangla a yoih.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
A kho te hlong neh a phaep pah uh a hinglu ah thicung loh a toeh.
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
A olthui a thoeng tue a pha due BOEIPA kah olthui loh ol loh anih te a cil a poe.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Manghai loh a tah dongah pilnam aka taem loh anih a doek tih a hlah.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Amah im kah boei neh a hnopai boeih aka taemrhai hamla,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
A hinglu bangla a mangpa rhoek te khoh tih a hamca rhoek te cueih sak ham te a khueh.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Te vaengah Israel loh Egypt la kun tih Jakob loh Ham kho ah bakuep.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Tedae a pilnam te muep a pungtai sak tih a rhal rhoek lakah a yet sak.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
BOEIPA loh a sal rhoek te rhaithi sak tih, a pilnam aka hmuhuet ham Egypt rhoek kah lungbuei te a maelh pah.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
A sal Moses neh anih ham a coelh Aron te a tueih.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Amih rhoi loh Egypt rhoek taengah Boeipa kah miknoek olka a tueng sak rhoi tih, Ham kho ah khaw kopoekrhai hno te a tueng sak rhoi.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Khohmuep a tueih tih a hmuep sak dongah Boeipa kah olthui olka te koek uh thai pawh.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
A tui te thii la a poeh sak tih a nga khaw a duek sak.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
A kho kah bukak rhoek te a manghai rhoek kah imkhui la a khae sak.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Amah loh a uen tih a khorhi tom ah pil neh pilhlip uihli tlung.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Khonal te rhael la a poeh sak tih a kho ah hmaisai hmai la coeng.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
A misur neh a thaibu te khaw a haih pah tih a khorhi kah thing te a khaem pah.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
A uen bal tih kaisih neh lungang te tae na pawt la halo.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Te vaengah a kho kah baelhing boeih a caak tih a khohmuen kah a thaihtae khaw a caak pah.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
A kho khuikah caming boeih neh a thahuem boeih khuikah a thaihcuek te a ngawn pah.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Te vaengah amih te cak neh, sui neh ham pawk puei dongah amah koca rhoek khuikah tah paloe pawh.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Amih Egypt rhoek te birhihnah loh a vuei tih amih rhoek a nong vaengah a kohoe uh.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Himbaiyan bangla cingmai a yaal pah tih khoyin ah hmai a vang pah.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
A bih vaengah tanghuem a khuen pah tih vaan kah buh te amih a kum sak.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Lungpang a ong vaengah tui ha phuet tih rhamrhae ah tuiva la a long sak te,
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
a sal Abraham taengkah a olkhueh cim te a poek dongah ni.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
A pilnam khaw omngaihnah tamlung a coelh neh a khuen.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Te vaengah namtu rhoek kah a thakthaenah namtom khohmuen te a paek tih a pang uh te,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
a oltlueh ngaithuen sak ham neh a olkhueng te kueinah sak ham ni. BOEIPA te thangthen lah.