Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Yamikani Yehova, itanani dzina lake; lalikirani pakati pa anthu a mitundu ina zimene Iye wachita.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Imbirani Iye, imbani matamando kwa Iyeyo; fotokozani za machitidwe ake onse odabwitsa.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Munyadire dzina lake loyera; mitima ya iwo amene amafunafuna Yehova ikondwere.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Dalirani Yehova ndi mphamvu zake; funafunani nkhope yake nthawi yonse.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Kumbukirani zodabwitsa zimene Iye anazichita, zozizwitsa zake ndi maweruzo amene anapereka,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
inu zidzukulu za Abrahamu mtumiki wake, inu ana a Yakobo, osankhika ake.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Iye ndiye Yehova Mulungu wathu; maweruzo ake ali pa dziko lonse lapansi.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Iyeyo amakumbukira pangano lake kwamuyaya, mawu amene analamula kwa mibado yonse,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
pangano limene Iye anapanga ndi Abrahamu, lumbiro limene analumbira kwa Isake.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Iye analitsimikiza kwa Yakobo monga zophunzitsa, kwa Israeli monga pangano lamuyaya:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“Ndidzapereka kwa iwe dziko la Kanaani ngati gawo la cholowa chako.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Pamene iwo anali ngati anthu ochepa mʼchiwerengero, ochepa ndithu, ndiponso alendo mʼdzikolo,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
ankayendayenda kuchoka ku mtundu wina wa anthu ndi kupita ku mtundu wina, kuchoka mu ufumu wina kupita ku wina.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Iye sanalole wina aliyense kuwapondereza; anadzudzula mafumu chifukwa cha iwo:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Musakhudze odzozedwa anga; musachitire choyipa aneneri anga.”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Iye anabweretsa njala pa dziko ndipo anawononga chakudya chonse;
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Iyeyo anatumiza munthu patsogolo pawo, Yosefe anagulitsidwa ngati kapolo.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Iwo anavulaza mapazi ake ndi matangadza, khosi lake analiyika mʼzitsulo,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
mpaka zimene Iye ananeneratu zitakwaniritsidwa, mpaka mawu a Yehova ataonetsa kuti Iye ananena zoona.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Mfumu inatuma munthu kukamumasula, wolamulira wa mitundu ya anthu anamasula iyeyo.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Anamuyika kukhala wolamulira nyumba yake, wolamulira zonse zimene iye anali nazo,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
kulangiza ana a mfumu monga ankafunira ndi kuphunzitsa nzeru akuluakulu.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Tsono Israeli analowa mu Igupto; Yakobo anakhala monga mlendo mʼdziko la Hamu.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Yehova anachulukitsa anthu ake; ndipo anachititsa kuti akhale ochuluka kwambiri kuposa adani awo;
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
amene mitima yawo anayitembenuza kuti idane ndi anthu ake, kukonzera chiwembu atumiki ake.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Yehova anatuma Mose mtumiki wake, ndi Aaroni amene Iye anamusankha.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Iwo anachita zizindikiro zozizwitsa pakati pawo, zodabwitsa zake mʼdziko la Hamu.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Yehova anatumiza mdima nasandutsa dziko kuti likhale la mdima. Koma anthuwo anakaniratu mawu a Yehova.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Yehova anasandutsa madzi awo kukhala magazi, kuchititsa kuti nsomba zawo zife.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Dziko lawo linadzaza ndi achule amene analowa mʼzipinda zogona za olamulira awo.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Iye anayankhula, ndipo kunabwera ntchentche zochuluka ndi nsabwe mʼdziko lawo lonse.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Iyeyo anatembenuza mvula yawo kukhala matalala, ndi zingʼaningʼani mʼdziko lawo lonse;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Anagwetsa mitengo yawo ya mpesa ndi mitengo yawo ya mkuyu, nawononganso mitengo ina ya mʼdziko lawolo.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Iye anayankhula, ndipo dzombe linabwera, ziwala zosawerengeka;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
zinadya chilichonse chobiriwira cha mʼdziko lawo, zinadya zonse zotuluka mʼnthaka yawo.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Kenaka anakantha ana onse oyamba kubadwa a mʼdziko lawo, zipatso zoyamba za umunthu wawo wonse.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Yehova anatulutsa Israeli, atatenga siliva ndi golide wambiri, ndipo pakati pa mafuko awo palibe mmodzi amene anafowoka.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Dziko la Igupto linakondwa pamene iwo anachoka, pakuti kuopsa kwa Israeli kunawagwera iwo.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Iye anatambasula mitambo ngati chofunda chawo, ndi moto owawunikira usiku.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Iwo anapempha, ndipo Iye anawabweretsera zinziri ndipo anawakhutitsa ndi chakudya chochokera kumwamba.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Iye anatsekula thanthwe, ndipo madzi anatuluka; ngati mtsinje anayenda mʼchipululu.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Pakuti anakumbukira lonjezo lake loyera limene linaperekedwa kwa Abrahamu mtumiki wake.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Iye anatulutsa anthu ake akukondwera, osankhika ake akufuwula mwachimwemwe;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Iye anawapatsa mayiko a anthu a mitundu ina ndipo anakhala olowamʼmalo a zimene ena anazivutikira,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
kuti iwo asunge malangizo ake ndi kutsatira malamulo ake. Tamandani Yehova.
