Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
Abençoa Yahweh, minha alma. Yahweh, meu Deus, você é muito grande. Você está vestida com honra e majestade.
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Ele se cobre de luz como com uma peça de vestuário. Ele estica os céus como uma cortina.
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
Ele coloca as vigas de seus quartos nas águas. Ele faz das nuvens sua carruagem. Ele caminha sobre as asas do vento.
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
Ele faz ventos de seus mensageiros, e seus servos chamas de fogo.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
Ele lançou os alicerces da terra, que não deve ser movida para sempre.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
Você a cobriu com o fundo como com um manto. As águas ficavam acima das montanhas.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
Na sua repreensão eles fugiram. À voz de seu trovão, eles se apressaram.
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
As montanhas subiram, os vales se afundaram, para o local que lhes havia sido designado.
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Você estabeleceu um limite que eles não podem ultrapassar, que eles não se viram novamente para cobrir a terra.
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
Ele envia molas para os vales. Eles correm entre as montanhas.
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
Eles dão de beber a cada animal do campo. Os burros selvagens saciam sua sede.
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
As aves do céu nidificam por elas. Eles cantam entre os galhos.
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
Ele rega as montanhas de seus quartos. A terra é preenchida com o fruto de suas obras.
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
Ele faz com que a grama cresça para o gado, e plantas para o homem cultivar, que ele possa produzir alimentos a partir da terra:
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
vinho que faz o coração do homem feliz, óleo para fazer seu rosto brilhar, e pão que fortalece o coração do homem.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
As árvores de Yahweh estão bem regadas, os cedros do Líbano, que ele plantou,
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
onde as aves fazem seus ninhos. A cegonha faz sua casa nos ciprestes.
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
As altas montanhas são para os caprinos selvagens. As rochas são um refúgio para os texugos das rochas.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
Ele indicou a lua para as estações do ano. O sol sabe quando se pôr.
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
Você faz escuridão, e é noite, em que todos os animais da floresta rondam.
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
Os jovens leões rugem depois de suas presas, e buscar seu alimento de Deus.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
O sol nasce, e eles roubam, e deitar-se em suas covas.
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
O homem sai para o seu trabalho, ao seu trabalho até a noite.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
Yahweh, quantos são seus trabalhos! Em sabedoria, você os fez todos. A terra está cheia de suas riquezas.
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
Há o mar, grande e largo, em que são inumeráveis seres vivos, tanto pequenos como grandes animais.
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
Lá vão os navios, e leviatã, que você formou para tocar lá.
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
Todos estes aguardam por você, que você pode dar-lhes seus alimentos na época certa.
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
Você dá a eles; eles se reúnem. Você abre sua mão; eles estão satisfeitos com o bem.
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Você esconde seu rosto; eles são perturbados. Você lhes tira o fôlego; eles morrem e voltam para o pó.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
Você envia seu Espírito e eles são criados. Você renova a face do chão.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
Que a glória de Yahweh perdure para sempre. Que Yahweh se regozije com suas obras.
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
Ele olha para a terra, e ela treme. Ele toca as montanhas, e elas fumam.
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
Vou cantar para Yahweh enquanto viver. Cantarei louvores ao meu Deus enquanto eu tiver qualquer ser.
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
Que minha meditação seja doce para ele. Eu me regozijarei em Yahweh.
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
Que os pecadores sejam consumidos fora da terra. Que os ímpios não sejam mais. Abençoado Yahweh, minha alma. Louvado seja Yah!
