Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
Mon âme, bénis l'Éternel! Éternel, mon Dieu, tu es merveilleusement grand; tu es revêtu de splendeur et de majesté.
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Il s'enveloppe de lumière comme d'un vêtement; il étend les cieux comme une tenture.
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
Il construit sa haute demeure avec les eaux; il fait des nuées son char; il se promène sur les ailes du vent.
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
Il fait des vents ses messagers, des flammes de feu ses serviteurs.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
Il a posé la terre sur ses bases; elle est inébranlable à jamais.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
Tu l'avais couverte de l'abîme comme d'un vêtement; les eaux se tenaient sur les montagnes.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
A ta menace, elles se retirèrent; au bruit de ton tonnerre, elles s'enfuirent.
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
Les montagnes s'élevèrent, les vallées s'abaissèrent au lieu que tu leur avais assigné.
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Tu as fixé pour les eaux une borne qu'elles ne passeront pas; elles ne reviendront pas couvrir la terre.
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
Il envoie des sources dans les vallées, et elles courent entre les montagnes.
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
Elles abreuvent toutes les bêtes des champs; les ânes sauvages y étanchent leur soif.
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
Les oiseaux habitent sur leurs bords, faisant résonner leur voix dans le feuillage.
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
De sa haute demeure, il abreuve les montagnes; la terre est rassasiée du fruit de tes œuvres.
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
Il fait germer le foin pour le bétail et l'herbe pour le service de l'homme, faisant sortir la nourriture de la terre;
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
Et le vin qui réjouit le cœur de l'homme et fait resplendir son visage plus que l'huile; et le pain qui soutient le cœur de l'homme.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
Les arbres de l'Éternel sont rassasiés, les cèdres du Liban qu'il a plantés.
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
C'est là que les oiseaux font leurs nids; les cyprès sont la demeure de la cigogne;
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
Les hautes montagnes sont pour les bouquetins; les rochers sont la retraite des lapins.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
Il a fait la lune pour marquer les temps; le soleil connaît son coucher.
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
Tu amènes les ténèbres, et la nuit vient, où toutes les bêtes des forêts se promènent.
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
Les lionceaux rugissent après la proie, et pour demander à Dieu leur pâture.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
Le soleil se lève; ils se retirent, et se couchent dans leurs tanières.
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
Alors l'homme sort à son ouvrage, et à son travail jusqu'au soir.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
O Éternel, que tes œuvres sont en grand nombre! Tu les as toutes faites avec sagesse; la terre est pleine de tes richesses.
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
Et cette grande et vaste mer! Là sont des animaux sans nombre, gros et petits.
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
Là se promènent les navires, et ce Léviathan que tu as formé pour s'y jouer.
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
Tous, ils s'attendent à toi, pour que tu leur donnes leur nourriture en son temps.
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
Tu la leur donnes, et ils la recueillent; tu ouvres ta main, et ils sont rassasiés de biens.
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Caches-tu ta face? ils sont éperdus; retires-tu leur souffle? ils expirent, et retournent en leur poussière.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
Envoies-tu ton esprit? ils sont créés, et tu renouvelles la face de la terre.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
Que la gloire de l'Éternel dure à toujours! Que l'Éternel se réjouisse dans ses œuvres!
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
Il regarde la terre et elle tremble; il touche les montagnes et elles fument.
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
Je chanterai à l'Éternel tant que je vivrai; je psalmodierai à mon Dieu tant que j'existerai.
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
Que ma méditation lui soit agréable! Je me réjouirai en l'Éternel.
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
Que les pécheurs disparaissent de la terre, et que les méchants ne soient plus! Mon âme, bénis l'Éternel! Louez l'Éternel!
