< Zsoltárok 104 >

1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
[I tell] myself that I should praise Yahweh. Yahweh, my God, you are very great! Like a king has on his royal robes [MET], you have honor and majesty/greatness all around you!
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
You [created/caused] light to be like your robe [MET]. You spread out the sky like [a man sets up] a tent.
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
You made/put your home [in heaven], above the rain clouds in the sky, [like a man puts the] rafters of his house in place [MET]. You made/caused the clouds to be like chariots [to carry you].
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
You caused the winds to be [like] your messengers [MET], and flames of fire to be [like] your servants.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
You placed the world firmly on its foundation so that it can never be moved/shaken.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
[Later], you covered the earth with a flood, like a blanket, with the water that covered the mountains.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
[But] when you rebuked the water, the oceans receded; your voice spoke like thunder, and then the waters rushed away.
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
Mountains rose up [from the water], and the valleys sank down to the levels that you had determined for them.
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
[Then] you set a boundary for the oceans, a boundary that they cannot cross; their water will never again cover the [whole] earth.
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
You make/cause springs to pour [water] into ravines; their [water] flows down between the mountains.
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
Those [streams] provide water for all the animals [to drink]; the wild donkeys [drink the water and] are no longer thirsty.
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
Birds make their nests alongside [the streams], and they sing among the branches [of the trees].
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
From (your home in heaven/the sky) you send rain down on the mountains, and you fill the earth with many good things that you create.
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
You make/cause grass to grow for the cattle [to eat], and you make/cause plants to grow for people. In that way [animals and people] get their food from [what grows in] the soil.
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
We get [grapes to make] [MTY] wine to [drink and] make us cheerful, and we get [olives to make] [MTY] olive oil to [put on our] skin and cause it to shine, and we get [grain to make] [MTY] bread to give us strength.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
Yahweh, you [send plenty of rain to] water your trees, the cedar [trees] that you planted in Lebanon.
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
Birds make their nests in those [trees]; even storks make their nests in pine/fir trees.
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
High up in the mountains the wild goats live, and hyraxes/badgers live in the crags/crevices in the rocks.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
[Yahweh], you made the moon to indicate the times for our festivals, and you made the sun that knows when to go down.
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
You bring darkness, and it becomes night, when all the animals in the forest prowl around, [looking for food].
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
At night the young lions roar as they seek their prey, [but] they depend on you to give them food.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
At dawn, they go back to their dens and lie down.
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
And during the daytime, people go to their work; they work until it is evening.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
Yahweh, you have made so many different kinds of things! You were [very] wise as you made them all. The earth is full of the creatures that you [made].
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
[We see] the ocean which is very large [DOU]! It is full of many kinds of living creatures, big ones and little ones.
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
We see the ships which sail along! We see the huge sea monster, which you made to (splash around/play) in the sea.
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
All of those creatures depend on you to give them the food that they need.
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
When you give them the food that they need, they gather it. You give them what you have in your hand, and they [eat it and] are satisfied.
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
[But] if you refuse to give food to them, they become terrified. And when you cause them to stop breathing, they die; their bodies [decay and] become soil again.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
When you cause newborn creatures to begin to breathe, they start to live; you give new life to all the living creatures on the earth.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
I want the glory of Yahweh to last forever. I want him to rejoice about [all] the things that he has created.
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
He causes the earth to shake [just] by looking at it! By [merely] touching the mountains he makes/causes them to pour out fire and smoke!
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
I will sing to Yahweh (as long as I live/throughout my entire life). I will praise my God until the day that I die.
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
I want Yahweh to be pleased by all those things that I have thought [about him], because I rejoice about [knowing] him.
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
[But] I desire that sinners will disappear from the earth, so that there will be no more wicked [people]! [But as for] me, I will praise Yahweh! (Praise him/Hallelujah)!

< Zsoltárok 104 >