Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
我的心哪，你要称颂耶和华！ 耶和华—我的 神啊，你为至大！ 你以尊荣威严为衣服，
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
披上亮光，如披外袍， 铺张穹苍，如铺幔子，
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
在水中立楼阁的栋梁， 用云彩为车辇， 借着风的翅膀而行，
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
以风为使者， 以火焰为仆役，
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
将地立在根基上， 使地永不动摇。
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
你用深水遮盖地面，犹如衣裳； 诸水高过山岭。
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
你的斥责一发，水便奔逃； 你的雷声一发，水便奔流。
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
诸山升上，诸谷沉下， 归你为它所安定之地。
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
你定了界限，使水不能过去， 不再转回遮盖地面。
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
耶和华使泉源涌在山谷， 流在山间，
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
使野地的走兽有水喝， 野驴得解其渴。
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
天上的飞鸟在水旁住宿， 在树枝上啼叫。
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
他从楼阁中浇灌山岭； 因他作为的功效，地就丰足。
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
他使草生长，给六畜吃， 使菜蔬发长，供给人用， 使人从地里能得食物，
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
又得酒能悦人心， 得油能润人面， 得粮能养人心。
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
佳美的树木，就是黎巴嫩的香柏树， 是耶和华所栽种的，都满了汁浆。
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
雀鸟在其上搭窝； 至于鹤，松树是它的房屋。
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
高山为野山羊的住所； 岩石为沙番的藏处。
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
你安置月亮为定节令； 日头自知沉落。
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
你造黑暗为夜， 林中的百兽就都爬出来。
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
少壮狮子吼叫，要抓食， 向 神寻求食物。
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
日头一出，兽便躲避， 卧在洞里。
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
人出去做工， 劳碌直到晚上。
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
耶和华啊，你所造的何其多！ 都是你用智慧造成的； 遍地满了你的丰富。
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
那里有海，又大又广； 其中有无数的动物， 大小活物都有。
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
那里有船行走， 有你所造的鳄鱼游泳在其中。
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
这都仰望你按时给它食物。
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
你给它们，它们便拾起来； 你张手，它们饱得美食。
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
你掩面，它们便惊惶； 你收回它们的气，它们就死亡，归于尘土。
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
你发出你的灵，它们便受造； 你使地面更换为新。
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
愿耶和华的荣耀存到永远！ 愿耶和华喜悦自己所造的！
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
他看地，地便震动； 他摸山，山就冒烟。
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
我要一生向耶和华唱诗！ 我还活的时候，要向我 神歌颂！
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
愿他以我的默念为甘甜！ 我要因耶和华欢喜！
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
愿罪人从世上消灭！ 愿恶人归于无有！ 我的心哪，要称颂耶和华！ 你们要赞美耶和华！
