Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
Na asigi dawa: su amoga Hina Godema nodoma! Hina Gode! Na Gode! Di da baligili Bagadedafa! Di da fedege agoane, hadigi amola hou noga: idafa amo abula agoanega ga: i dagoi.
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Di da Disu hadigi amoga dedebosa. Di da diasu gagusu abula fa: sia gagai defele, mu fa: i.
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
Di da mu hano da: iya, Dia diasu gagui. Di da mu mobi amo Dia sa: liode agoane hamone, fo ea ougia da: iya fila heda: le, wa: le ahoa.
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
Di da fo amo Dia sia: adola ahoasu dunu agoane hamosa, amola ha: ha: na ea bagele gala: be da Dia hawa: hamosu dunu agoane hamosa.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
Di da osobo bagade amo ea bai da: iya ga: nasili ligisi. E da hamedafa fogomu.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
Di da hano wayabo bagade abula agoane, osobo dedeboi. Hano da goumi dedeboi.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
Di da hano amoma gagabole sia: beba: le, ilia da hala sa: i dagoi. Di da gasigama: ne wele sia: beba: le, ilia da hobeale asi.
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
Hano da goumi da: iya ahoanu, bu fagoga sa: ili, Dia ilegei sogebi amoga asi.
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Hano da bu osobo bagade dedebosa: besa: le, Di da hano mae baligili masa: ne, alalo ilegei.
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
Di da hano bubuga: su fagoba: le ligisisa. Amola hano bagade agolo gilisi dogoa ahoabe hamosa.
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
Sigua ohe da amo hano naha. Amola amoga sigua dougi da ilia hano hanai gumisa.
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
Sio fi ilia da ifa amo hano gadenene bibisa, amola gesami hea: sa.
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
Di da muagadonini agolo sogega gibu iaha. Amola osobo bagade da hahawane liligi amoga nabai ba: sa.
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
Di da bulamagau ea ha: i moma: ne, gisi heda: ma: ne iaha, amola ninia moma: ne, ha: i nasu liligi heda: ma: ne hamosa.
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
Di da ninia hahawane ba: ma: ne, waini hano amola olife susuligi ninima iaha. Amola ninia gasa lama: ne, agi ninima iaha.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
Lebanone sogega, dolo ifa da gibu dabe defele ba: sa. Amo da Hina Gode Hi bugi liligi.
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
Amo ifa boua, sio fi ilia bibisa. Amola ‘sidoge’ sio da amo ifa boua bibisa.
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
Sigua goudi da goumi sedade amogai fi diala. Ulia ohe da goumi gafulu gele haguga fi diala.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
Di da oubi amo oubi eso dawa: digima: ne hahamoi. Amola eso da ea dabe ilegei dawa: sa.
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
Di da gasi hahamoi dagoi. Amogalu, sigua ohe da gadi afia: sa.
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
Waha debe laione wa: me da ha: i manu amo Dia ilima i, amo hogomusa: benea ahoasea, ilia da gesenesa.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
Be eso masea, ilia da sinidigili, ilia diasuga molole diaha.
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
Amasea, dunu ilia da gadili hawa: hamomusa: ahoa. Ilia gebewane hawa: hamonanea, daeyagisa.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
Hina Gode! Di liligi bagohamedafa hahamoi. Di da liligi huluane noga: le dadawa: le hahamoi. Osobo bagade da esalebe liligi, Dia hahamoi liligi, amoga nabai diala.
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
Hano wayabo bagade ba: ma! E da bagadedafa amola ba: dedafa. Amo ganodini esalebe liligi, bagade amola fonobahadi, idimu hamedei fi diala.
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
Amo da: iya, dusagai da ahoa. Amola amo ganodini, ohe bagade ea dio amo Lifaiada: ne, (Dia hahamoi liligi) e da hedesa.
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
Ilia huluane da ilia ha: i manusa: dawa: i liligi, Dia ilima ima: ne edegefisa.
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
Di da ilima iaha, amola ilia da amo naha. Di da ilima ha: i manu iaha, amola ilia nasea sadisa.
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Di da ilima baligi fa: sea, ilia da beda: gia: sa. Dia ilia mifo samogesea, ilia da bogogia: sa. Ilia da: i da osoboga hamoiba: le, ili da osoboga buhagisa.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
Be Di da ilima mifo iasea, ilia da hahamoi dagoi ba: sa. Di da osobo bagadega, esalusu gaheabolo iaha.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
Hina Gode Ea hadigi hou eso huluane dialalalumu da defea. Hina Gode da Ea hahamoi liligi amo eso huluane hahawane ba: lumu da defea.
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
Hina Gode da osobo bagade ba: sea, osobo bagade da fofogosa. E da goumi digili ba: sea, mobi da bubuga: ne gala: sa.
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
Na esalusu huluane amo ganodini, na da Hina Godema gesami hea: le gala: lumu. Na da esalea, na da na Godema nodone gesami hea: le gala: lumu.
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
E da na gesami hea: le gala: be, amo hahawane ba: mu da defea. Bai na hahawane hou da Hi iabeba: le fawane nama iaha.
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
Wadela: i hamosu dunu da gugunufinisili, osobo bagadega esalebe bu hame ba: mu da defea. Na asigi dawa: su amoga Hina Godema nodone sia: ma! Hina Godema nodoma!
