Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Dawut yazghan küy: — Perwerdigargha teshekkür qaytur, i jénim; I pütün wujudum, Uning muqeddes namigha teshekkür qaytur!
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Perwerdigargha teshekkür qaytur, i jénim, Untuma uning barliq méhrimbanliq-beriketlirini;
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
U pütkül qebihlikliringni kechüridu, Barliq késelliringge dawa qilidu;
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
Hayatingni hangdin hörlükke qutquzidu, Béshinggha méhir-muhebbet hem rehimdilliqlarni taj qilip kiygüzidu.
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
Könglüngni nazunémetler bilen qanduridu; Yashliqing bürkütningkidek yéngilinidu.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
Perwerdigar barliq ézilgenler üchün heqqaniyliq hem adaletni yürgüzidu;
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
U Öz yollirini Musagha, Qilghanlirini Israillargha namayan qilghan.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
Perwerdigar rehimdil we shepqetliktur, U asanliqche achchiqlanmaydu, Uning méhir-muhebbiti téship turidu.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
U uzun’ghiche eyiblewermeydu, Yaki ta menggüge ghezipide turiwermeydu.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
U bizge gunahlirimizgha qarita muamilide bolghan emes, Bizge qebihliklirimizge qarita tégishlikini yandurghan emes.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
Asman yerdin qanchilik égiz bolsa, Uningdin qorqidighanlargha bolghan muhebbitimu shunchilik zordür.
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Sherq gherbtin qanchilik yiraqta bolsa, Bizdiki asiyliqlarnimu shunche yiraqlashturdi.
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Ata balilirigha qandaq köyün’gen bolsa, Perwerdigarmu Özidin qorqidighanlargha shundaq méhribandur.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
Chünki U Özi bizning jismimizni bilidu, Tupraqtin ikenlikimizni U ésige alidu.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
Insan bolsa — uning künliri ot-chöpke oxshaydu, Daladiki güldek ünüp chiqip chéchekleydu;
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
Uning üstidin shamal uchup ötidu, U yoq bolidu, esliy makanimu uni qayta tonumaydu.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
Lékin Özidin qorqidighanlargha, Öz ehdisige wapa qilghanlargha, Körsetmilirini orunlash üchün ularni éside tutqanlargha, Perwerdigarning méhir-muhebbiti ezeldin ebedgiche, Heqqaniyiti ewladtin ewladlirigichidur.
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
Perwerdigar textini ershte qurghan, Uning selteniti hemmining üstidin höküm süridu;
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
I sözige qulaq salghuchi, Kalamini ijra qilghuchi, qudriti zor bolghan Uning perishtiliri, Perwerdigargha teshekkür-medhiye qayturunglar!
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
I siler, Uning barliq qoshunliri, Iradisini ada qilghuchi xizmetkarliri, Perwerdigargha teshekkür-medhiye qayturunglar!
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
I, Uning barliq yasighanliri, Hökümranliqi astidiki barliq jaylarda Perwerdigargha teshekkür-medhiye qayturunglar! I méning jénim, Perwerdigargha teshekkür qaytur!
