Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Av David. Lova HERREN, min själ, och allt det i mig är hans heliga namn.
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Lova HERREN, min själ, och förgät icke vad gott han har gjort,
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
han som förlåter dig alla dina missgärningar och helar alla dina brister,
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
han som förlossar ditt liv från graven och kröner dig med nåd och barmhärtighet,
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
han som mättar ditt begär med sitt goda, så att du bliver ung på nytt såsom en örn.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
HERREN gör rättfärdighetens verk och skaffar rätt åt alla förtryckta.
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
Han lät Mose se sina vägar, Israels barn sina gärningar.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
Barmhärtig och nådig är HERREN, långmodig och stor i mildhet.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
Han går icke ständigt till rätta och behåller ej vrede evinnerligen.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
Han handlar icke med oss efter våra synder och vedergäller oss icke efter våra missgärningar.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
Ty så hög som himmelen är över jorden, så väldig är hans nåd över dem som frukta honom.
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Så långt som öster är från väster låter han våra överträdelser vara från oss.
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Såsom en fader förbarmar sig över barnen, så förbarmar sig HERREN över dem som frukta honom.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
Ty han vet vad för ett verk vi äro, han tänker därpå att vi äro stoft.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
En människas dagar äro såsom gräset, hon blomstrar såsom ett blomster på marken.
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
När vinden går däröver, då är det icke mer, och dess plats vet icke mer därav.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
Men HERRENS nåd varar från evighet till evighet över dem som frukta honom, och hans rättfärdighet intill barnbarn,
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
när man håller hans förbund och tänker på hans befallningar och gör efter dem.
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
HERREN har ställt sin tron i himmelen, och hans konungavälde omfattar allt.
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
Loven HERREN, I hans änglar, I starke hjältar, som uträtten hans befallning, så snart I hören ljudet av hans befallning.
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
Loven HERREN, I alla hans härskaror, I hans tjänare, som uträtten hans vilja.
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
Loven HERREN, I alla hans verk, varhelst hans herradöme är. Min själ, lova HERREN.
