Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Blagoslavljaj Gospoda, oh moja duša, in vse, kar je znotraj mene, blagoslavljaj njegovo sveto ime.
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Blagoslavljaj Gospoda, oh moja duša in ne pozabi vseh dejanj njega,
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
ki odpušča vse tvoje krivičnosti, ki ozdravlja vse tvoje bolezni,
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
ki odkupuje tvoje življenje pred uničenjem, ki te krona z ljubečo skrbnostjo in nežnimi usmiljenji,
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
ki tvoja usta nasičuje z dobrimi stvarmi, tako da se tvoja mladost obnavlja kakor orlova.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
Gospod izvršuje pravičnost in sodbo za vse, ki so zatirani.
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
Svoje poti je dal spoznati Mojzesu, svoja dela Izraelovim otrokom.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
Gospod je usmiljen in milostljiv, počasen za jezo in obilen v usmiljenju.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
Ne bo se vedno pričkal niti svoje jeze ne bo držal na veke.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
Z nami ni ravnal po naših grehih niti nas ni nagrajeval glede na naše krivičnosti.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
Kajti kakor je nebo visoko nad zemljo, tako veliko je njegovo usmiljenje do tistih, ki se ga bojijo.
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Kolikor daleč je vzhod od zahoda, tako daleč odstranja naše prestopke od nas.
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Kakor se oče usmili svojih otrok, tako se Gospod usmili teh, ki se ga bojijo.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
Kajti pozna naš sestav; spominja se, da smo prah.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
Glede človeka, so njegovi dnevi kakor trava; kakor cvetica polja, tako cveti.
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
Kajti čeznjo gre veter in izgine in njen kraj je ne bo več poznal.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
Toda Gospodovo usmiljenje je od večnosti do večnosti na tistih, ki se ga bojijo in njegova pravičnost do otrok otrok,
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
tistim, ki se držijo njegove zaveze in tistim, ki se spominjajo njegovih zapovedi, da jih izpolnjujejo.
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
Gospod je pripravil svoj prestol v nebesih in njegovo kraljestvo vlada nad vsemi.
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
Blagoslavljajte Gospoda, vi njegovi angeli, ki se odlikujete v moči, ki izpolnjujete njegove zapovedi s poslušanjem glasu njegove besede.
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
Blagoslavljajte Gospoda, vse ve njegove vojske, vi njegovi služabniki, ki izpolnjujete njegovo željo.
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
Blagoslavljajte Gospoda, vsa njegova dela na vseh krajih njegovega gospostva. Blagoslavljaj Gospoda, oh moja duša.
