Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
ipsi David benedic anima mea Domino et omnia quae intra me sunt nomini sancto eius
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
benedic anima mea Domino et noli oblivisci omnes retributiones eius
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
qui propitiatur omnibus iniquitatibus tuis qui sanat omnes infirmitates tuas
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
qui redimit de interitu vitam tuam qui coronat te in misericordia et miserationibus
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
qui replet in bonis desiderium tuum renovabitur ut aquilae iuventus tua
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
faciens misericordias Dominus et iudicium omnibus iniuriam patientibus
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
notas fecit vias suas Mosi filiis Israhel voluntates suas
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
miserator et misericors Dominus longanimis et multum misericors
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
non in perpetuum irascetur neque in aeternum comminabitur
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
non secundum peccata nostra fecit nobis nec secundum iniustitias nostras retribuit nobis
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
quoniam secundum altitudinem caeli a terra corroboravit misericordiam suam super timentes se
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
quantum distat ortus ab occidente longe fecit a nobis iniquitates nostras
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
quomodo miseretur pater filiorum misertus est Dominus timentibus se
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
quoniam ipse cognovit figmentum nostrum recordatus est quoniam pulvis sumus
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
homo sicut faenum dies eius tamquam flos agri sic efflorebit
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
quoniam spiritus pertransivit in illo et non subsistet et non cognoscet amplius locum suum
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
misericordia autem Domini ab aeterno et usque in aeternum super timentes eum et iustitia illius in filios filiorum
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
his qui servant testamentum eius et memores sunt mandatorum ipsius ad faciendum ea
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
Dominus in caelo paravit sedem suam et regnum ipsius omnibus dominabitur
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
benedicite Domino angeli eius potentes virtute facientes verbum illius ad audiendam vocem sermonum eius
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
benedicite Domino omnes virtutes eius ministri eius qui facitis voluntatem eius
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
benedicite Domino omnia opera eius in omni loco dominationis ipsius benedic anima mea Domino
