Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
[A Psalm] of David. Bless the Lord, O my soul; and all [that is] within me, [bless] his holy name.
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Bless the Lord, O my soul, and forget not all his praises:
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
who forgives all thy transgressions, who heals all thy diseases;
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
who redeems thy life from corruption; who crowns thee with mercy and compassion;
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
who satisfies thy desire with good things: [so that] thy youth shall be renewed like [that] of the eagle.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
The Lord executes mercy and judgment for all that are injured.
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
He made known his ways to Moses, his will to the children of Israel.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
The Lord is compassionate and pitiful, long-suffering, and full of mercy.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
He will not be always angry; neither will he be wrathful for ever.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
He has not dealt with us according to our sins, nor recompensed us according to our iniquities.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
For as the heaven is high above the earth, the Lord has [so] increased his mercy toward them that fear him.
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
As far as the east is from the west, [so far] has he removed our transgressions from us.
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
As a father pities [his] children, the Lord pities them that fear him.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
For he knows our frame: remember that we are dust.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
[As for] man, his days are as grass; as a flower of the field, so shall he flourish.
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
For the wind passes over it, and it shall not be; and it shall know its place no more.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
But the mercy of the Lord is from generation to generation upon them that fear him, and his righteousness to children's children;
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
to them that keep his covenant, and remember his commandments to do them.
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
The Lord has prepared his throne in the heaven; and his kingdom rules over all.
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
Bless the Lord, all ye his angels, mighty in strength, who perform his bidding, [ready] to hearken to the voice of his words.
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
Bless the Lord, all ye his hosts; [ye] ministers of his that do his will.
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
Bless the Lord, all his works, in every place of his dominion: bless the Lord, O my soul.
