Zsoltárok 103
1 A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Of David. Bless the LORD, O my soul; all that is within me, bless His holy name.
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Bless the LORD, O my soul, and do not forget all His kind deeds—
3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
He who forgives all your iniquities and heals all your diseases,
4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
who redeems your life from the Pit and crowns you with loving devotion and compassion,
5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
who satisfies you with good things, so that your youth is renewed like the eagle’s.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
The LORD executes righteousness and justice for all the oppressed.
7 Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
He made known His ways to Moses, His deeds to the people of Israel.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
The LORD is compassionate and gracious, slow to anger, abounding in loving devotion.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
He will not always accuse us, nor harbor His anger forever.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
He has not dealt with us according to our sins or repaid us according to our iniquities.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
For as high as the heavens are above the earth, so great is His loving devotion for those who fear Him.
12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
As far as the east is from the west, so far has He removed our transgressions from us.
13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
As a father has compassion on his children, so the LORD has compassion on those who fear Him.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
For He knows our frame; He is mindful that we are dust.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
As for man, his days are like grass— he blooms like a flower of the field;
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
when the wind passes over, it vanishes, and its place remembers it no more.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
But from everlasting to everlasting the loving devotion of the LORD extends to those who fear Him, and His righteousness to their children’s children—
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
to those who keep His covenant and remember to obey His precepts.
19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
The LORD has established His throne in heaven, and His kingdom rules over all.
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
Bless the LORD, all His angels mighty in strength who carry out His word, who hearken to the voice of His command.
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
Bless the LORD, all His hosts, you servants who do His will.
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
Bless the LORD, all His works in all places of His dominion. Bless the LORD, O my soul!
