< Zsoltárok 102 >
1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
IEOWA, kom kotin ereki ai kapakap, o ai weriwer en lel ong komui!
2 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
Kom der kotin karirala silang ir mo i ni ran en ai apwal; kom kotin kapaike dong ia karong omui kan; ni ran o, me i likelikwir, kom kotin mangi ia madang!
3 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
Pwe ai ran akan kin tangwei dueta adiniai, o kokon ai kan rongalar dueta nan kisiniai.
4 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
Kapedi mongedier dueta rä, i me i monoke kila ai mangamanga.
5 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
Kokon o uduk ai mong penaer pweki ai weriwer o sangesang.
6 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
Ngai rasong pelikan nan sap tan, o rasong däap nan wasa liseliping.
7 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
I kin papad o rasong manpir kelep amen, me mondi pon os en im o.
8 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
Ai imwintiti kin lalaue ia sang ni mansang lel ni sautik, o me palian ia, kin kaula kin ia.
9 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
Pwe i kin kangkang pas dueta prot, o lim ai pil kin doloki pil en mas ai.
10 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
Pweki omui ongiong o ongiong melel; pwe kom kotin pok ia da, ap kase ia di.
11 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
Ai ran akan tangwei dueta mota, o i mongedier dueta rä.
12 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
A komui Maing Ieowa pan kotikoteta kokolata, o kupur omui pan sang eu kainok lel eu potopoteta.
13 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
Kom pan kotida o kupurela Sion, pwe ansau leler, me kom pan kotin mak ong i, a auer leler.
14 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
Pwe sapwilim omui ladu kan kin pok ong takai (en Sion), o re insensuedeki moan im akan;
15 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
O men liki kan pan masak mar en Ieowa, o Nanmarki en sap akan karos omui lingan.
16 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
Pwe Ieowa kotin kauadar Sion. A kotin pwarada ni a lingan.
17 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
A kotin wukedoke dong kapakap en me samama o, o a sota kotin mamaleki a kapakap.
18 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
Mepukat pan kileledi ong kainok en mur akan; o wei eu, me pan wiaui, pan kapinga Ieowa.
19 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
Pwe a kotin irerong sang mol a saraui ileile; Ieowa kotin irerong sappa sang nanlang.
20 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
Pwen ereki sangesang en me salidi kan, pwen lapwada, me kileledi onger kamela.
21 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
Pwe mar en Ieowa en lolok sili nan Sion, o a kapingapa nan Ierusalem.
22 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Kainok kan lao pokon pena o wei kan, pwen papa ong Ieowa.
23 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
A kotiki sanger ai kelail pon al o, a kamotemotelar ai ran akan.
24 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
I potoan ong: Ai Kot, kom der kotikiwei sang ia ni apali en ai ran akan. Omui par akan kin sang eu kainok lel eu kokolata.
25 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
Kom kotin kasonedier sappa mas o, o lang pokon me dodok en lim omui.
26 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
Irail pan sorela, a kom pan kotikot eta. Irail pan maringala rasong tuk en likau eu. Kom pan kotin kawuk ir ala likamata likau eu, irail ap pan wukila.
27 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
A kom pan deudueta o ansaun omui roson sota pan tukedi.
28 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
Nain sapwilim omui ladu kan pan mimieta, o kadaudok a pan pwaida re omui.