Zsoltárok 102
1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
Nkosi, zwana umkhuleko wami, lokukhala kwami kakuze kuwe.
2 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
Ungangifihleli ubuso bakho osukwini lohlupho lwami; beka indlebe yakho kimi; mhla ngibiza ungiphendule masinyane.
3 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
Ngoba insuku zami ziyanyamalala njengentuthu, lamathambo ami ayatsha njengeziko.
4 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
Inhliziyo yami itshayiwe, yabuna njengotshani, ngaze ngakhohlwa ukudla isinkwa sami.
5 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
Ngenxa yelizwi lokububula kwami amathambo ami anamathela esikhumbeni sami.
6 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
Ngifanana lewunkwe yenkangala, senginjengesikhova sezindawo ezidilikileyo.
7 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
Ngiyalinda, senginjengenyoni ehlezi yodwa ephahleni.
8 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
Izitha zami ziyangithuka usuku lonke; abangihlanyelayo bafunga ngami.
9 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
Ngoba ngidle umlotha njengesinkwa, ngixubanise okunathwayo kwami lezinyembezi,
10 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
ngenxa yentukuthelo yakho lolaka lwakho; ngoba ungiphakamisile, wasungilahla phansi.
11 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
Insuku zami zinjengesithunzi eselulekayo, njalo mina ngiyabuna njengotshani.
12 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
Kodwa wena, Nkosi, uzahlala kuze kube nininini, lesikhumbuzo sakho kusizukulwana lesizukulwana.
13 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
Wena uzavuka uhawukele iZiyoni; ngoba isikhathi sokuyitshengisa umusa, yebo, isikhathi esimisiweyo sesifikile.
14 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
Ngoba inceku zakho ziyawathanda amatshe ayo, zilesihawu ethulini lwayo.
15 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
Khona izizwe zizalesaba ibizo leNkosi, lamakhosi wonke omhlaba udumo lwayo.
16 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
Lapho iNkosi izayakha iZiyoni, izabonakala enkazimulweni yayo.
17 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
Izaphendukela emkhulekweni wongelalutho, kayiyikudelela umthandazo wabo.
18 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
Lokhu kuzabhalelwa isizukulwana esilandelayo, labantu abazadalwa bazadumisa iNkosi.
19 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
Ngoba yakhangela phansi isekuphakameni kwendawo yayo engcwele; iNkosi isemazulwini yakhangela emhlabeni,
20 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
ukuzwa ukububula kwesibotshwa, ukukhulula abamiselwa ukufa;
21 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
ukulandisa ibizo leNkosi eZiyoni, lendumiso yayo eJerusalema,
22 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
lapho izizwe zibuthana ndawonye, lemibuso, ukuyikhonza iNkosi.
23 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
Yathoba amandla ami endleleni, yafinyeza insuku zami.
24 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
Ngathi: Nkulunkulu wami, ungangisusi phakathi kwensuku zami, iminyaka yakho isesizukulwaneni lezizukulwana.
25 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
Endulo wawusekela umhlaba, lamazulu angumsebenzi wezandla zakho.
26 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
Lokho kuzabhubha, kodwa wena uzakuma. Kuzaguga-ke konke njengesembatho, njengesigqoko uzakuguqula, njalo kuzaguqulwa.
27 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
Kodwa wena unguwe njalo, leminyaka yakho kayipheli.
28 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
Abantwana benceku zakho bazahlala, lenzalo yazo izaqiniswa phambi kwakho.
