Zsoltárok 102
1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
Koute lapriyè mwen, O SENYÈ! Epi kite kri sekou mwen rive bò kote Ou.
2 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
Pa kache figi Ou sou mwen nan jou gwo twoub mwen an; Panche zòrèy Ou bò kote m. Nan jou ke m rele Ou a, reponn mwen vit.
3 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
Paske jou m yo te manje nèt nan lafimen, e zo m te chofe tankou yon chemine.
4 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
Kè m fin frape tankou zèb. Li fennen nèt. Anverite, mwen bliye manje pen mwen.
5 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
Akoz gwo bri kri mwen yo, zo m yo kole sou chè m.
6 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
Mwen sanble ak yon grangozye nan dezè. Mwen tankou yon frize nan gran savann.
7 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
Mwen kouche zye tou louvri. Mwen tankou yon zwazo izole sou twati kay la.
8 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
Lènmi m yo repwoche m tout lajounen. (Sila) ki moke m yo sèvi ak non mwen kon madichon.
9 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
Paske mwen te manje sann kon pen e mele bwason m ak dlo zye m,
10 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
akoz endiyasyon avèk kòlè Ou. Ou te leve m wo e te jete m lwen.
11 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
Jou m yo tankou yon lonbraj ki vin long. Mwen vin fennen tankou zèb.
12 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
Men Ou menm, O SENYÈ, Ou dire jis pou tout tan E non Ou jis a tout jenerasyon yo.
13 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
Ou va leve pou fè pitye sou Sion, paske se lè pou fè li gras. Lè apwente a fin rive l.
14 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
Anverite, sèvitè Ou yo twouve plezi nan wòch li yo. Yo plen tristès akoz pousyè li.
15 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
Pou sa, nasyon yo va krent non SENYÈ a, e tout wa latè yo va krent glwa Ou.
16 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
Paske se SENYÈ a ki te ranfòse Sion. Li te parèt nan glwa Li.
17 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
Li te prete atansyon a lapriyè malere yo, e pa t meprize priyè yo.
18 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
Sa va ekri pou jenerasyon k ap vini an. Pou yon pèp ki poko kreye kapab bay lwanj a SENYÈ a.
19 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
Li te gade anba soti nan wotè sen Li an. Soti nan syèl la, SENYÈ a te veye sou latè,
20 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
pou tande vwa plenyen a prizonye a, pou mete an libète (sila) ki te kondane a lanmò yo,
21 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
Pou lezòm ta kab pale sou non SENYÈ a nan Sion, e bay lwanj Li nan Jérusalem,
22 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
pandan pèp yo rasanble ansanm ak wayòm yo, pou sèvi SENYÈ a.
23 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
Li fin febli fòs mwen nan chemen an. Li rakousi nonb de jou mwen yo.
24 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
Mwen te di: “O Bondye mwen an, pa rache m nan mitan jou mwen yo. Ane pa Ou yo dire pandan tout jenerasyon yo.
25 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
Depi tan ansyen yo, Ou te fonde latè, e syèl yo se zèv lamen Ou yo.
26 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
Malgre yo peri, Ou menm va rete toujou. Wi, tout bagay nan yo va vin epwize tankou yon vètman. Tankou rad, Ou va chanje yo, e yo va chanje.
27 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
Men Ou menm, se menm jan an Ou ye. Ane pa Ou yo p ap janm fini.
28 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
Pitit a sèvitè Ou yo va kontinye, e desandan pa yo va etabli devan Ou.”
