Zsoltárok 102
1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
Yahweh, listen to what I am praying; hear me while I cry out to you!
2 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
Do not (turn away/hide yourself) from me when I (have troubles/am distressed)! Listen to me, and answer me quickly now, when I am calling out to you!
3 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
My life is ending, like smoke that disappears [SIM]; I have [a high fever which] burns my body like a fire burns [SIM].
4 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
[I feel like] I am drying up like grass [SIM] that has been beaten/trampled down, and I no longer have a desire to eat food.
5 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
I groan loudly, and my bones can be seen under my skin [because I have become very thin].
6 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
I am like a [lonely and despised] vulture in the desert, like an owl by itself in the abandoned ruins [of a building/city].
7 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
I lie awake [at night]; [because there is no one to comfort me], I am like a lonely bird [sitting] on a housetop [SIM].
8 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
All during the day my enemies insult me; those who make fun of me mention my name [and say, “May you be like him”] when they curse people.
9 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
Because you are very angry [DOU] with me, now [I sit in] ashes [while I am suffering greatly]; and those ashes [fall on] the bread/food that I eat, and what I drink has my tears mixed with it. [It is as though] you have picked me up and thrown me away!
10 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
11 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
My time to remain alive is like an evening shadow [that will soon be gone] [SIM]. I am withering like grass withers [in the hot sun].
12 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
But Yahweh, you are our king who rules [MTY] forever; people who are not yet born will remember you.
13 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
You will arise and be merciful to [the people of] [MTY] Jerusalem; it is now time for you to do that; this is the time for you to be kind to them.
14 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
Even though (the city has been destroyed/our enemies have destroyed our city), we who serve you still love the stones that [were formerly] in the city walls; because now there is rubble everywhere, we, your people, are very sad when we see it.
15 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
Yahweh, [some day the people of other] nations will revere you [MTY]; all the kings on earth will see that you are very glorious/great.
16 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
You will rebuild Jerusalem, and you will appear there with your glory/brightness.
17 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
You will listen to the prayers of your people who are homeless, and you will (not ignore them/do what they request) [LIT] when they plead with you to help them.
18 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
Yahweh, [I want to] write these words in order that people in future years [will know what] you have done, in order that people who are not born yet will praise you.
19 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
They will know that you looked down from your holy/sacred place in heaven [DOU] and saw [what was happening on] the earth.
20 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
They will know that you hear prisoners groaning and that you will set free those who have been told, “You will be executed.”
21 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
As a result, people in Jerusalem will praise you [DOU] for what you [have done]
22 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
when many people [from other people-groups] and [those who are citizens of other] kingdoms gather to worship you.
23 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
[But now] you have caused me to become weak while I am still young; [I think that] I will (not live much longer/ very long/soon die).
24 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
I say to you, “My God, do not cause me to die now, before I become old! You live forever!
25 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
You created the world long ago, and you made (the heavens/everything in the sky) with your own hands.
26 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
The earth and the heavens/sky will disappear, but you will remain. They will wear out like clothes wear out. You will get rid of them like [people get rid of] old clothes, and they will no longer exist,
27 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
but you are [not like the things that you created], [because you are] always the same; you never die.
28 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
[Some day] our children will live safely [in Jerusalem], and their descendants will be protected in your presence.”
