Zsoltárok 101

1 Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!

Милост и правду певам; Тебе, Господе, славим.

2 Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

Размишљам о путу правом, кад би год дошао к мени, ходим у безазлености срца свог у дому свом.

3 Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.

Не стављам пред очи своје речи непотребне, мрзим на дела која су против закона, не пристајем за њима.

4 A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.

Срце покварено далеко је од мене; злих не знам.

5 A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.

Ко тајно опада ближњег свог, тог изгоним; ко је охолог ока и надутог срца, тог не трпим.

6 Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.

Очи су моје обраћене на верне на земљи, да би седели са мном. Ко ходи путем правим, тај служи мени.

7 Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.

Не живи у дому мом који ради лукаво; који говори лаж, не стоји пред очима мојим.

8 Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.

Јутром затирем све безбожнике на земљи, да бих истребио из града Господњег све који чине безакоње.