< Zsoltárok 101 >
1 Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!
Yahweh Pakai keiman nami ngailutnale nathudihna lan sange. Keiman nangma thangvah nahi lan sange.
2 Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.
Keiman monabei hinkho kaman theina dingin chingthei tah in um inge, itihleh eipanpi dinga nahungding hitam? Keiman ka insungah kitahna hinkho kaman jingding ahi.
3 Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.
Keiman ipi hijongleh athenglou chuleh vet hoilou ho veponge. Thil adihlouva kitongho jouse kathet ahi, hichengse hitoh kaki timat louhel ding ahi.
4 A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.
Keiman dei umlou thil ho jouse hi kapaidoh sohkei ding thilgilou hojousea kon a kakidalse ding ahi.
5 A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.
Aheng akom aseiseho jouse kadeplou helding ahi. Keiman akiphatsei leh akiletsah ho kadeplou ding ahi.
6 Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.
Keiman tahsan um miho kaholdoh ding amaho chu kakivoppi ding ahi. Koi hileh oimothei hilou miho bouchu kakivoppi ding ahi.
7 Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.
Keiman milepche ho ka insunga kamanchah louding ahi.
8 Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.
Aniseh'a katohding chu mi jonchih ho deldohding chuleh khopi hi hitiho tobanga konna hoidoh sahding hi kakin ahi.