Zsoltárok 101

1 Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!

Mag-awit ako ug matinud-anon nga kasabotan ug hustisya; alang kanimo, Yahweh, magaawit ako ug mga pagdayeg.

2 Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

Maglakaw ako sa dalan sa pagkamatinud-anon. O, kanus-a ka man moanhi kanako? Maglakaw ako inubanan sa pagkamatinud-anon sulod sa akong balay.

3 Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.

Dili ako motugot ug daotang mga binuhatan sa akong panan-aw; nagdumot ako sa mga daotan; dili kini makakupot kanako.

4 A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.

Ang masinupakon nga mga tawo mobiya kanako; dili ako magmaunongon sa daotan.

5 A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.

Laglagon ko kadtong nanglibak sa iyang silingan sa tago. Dili nako pasagdan nga magpadayon kadtong mapasigarbohon ug mapahitas-on ang kinaiya.

6 Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.

Tugotan ko nga ang matinud-anon sa yuta maglingkod sa akong kiliran. Kadtong naglakaw sa dalan sa pagkamatinud-anon mahimong mag-alagad kanako.

7 Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.

Ang malimbongon nga mga tawo dili magpabilin sa akong balay; ang mga bakakon dili madawat sa akong panan-aw.

8 Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.

Matag buntag akong laglagon ang daotan gikan sa yuta. Wagtangon ko ang tanan nga nagabuhat ug daotan gikan sa siyudad ni Yahweh.