Zsoltárok 10
1 Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
MAIN, da me kom kotin doo jan ia, o da me kom kotin rir jan ia ni anjau apwal?
2 A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
Me japun kan ni ar aklapalap re kin kaloke me jamama o; re kin pokon pena o madamadaua duen ar morjued.
3 Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
Pwe me japun o kin juaiki a tiak jued, o me norok moni, kin muei jan Ieowa, lalaue i.
4 A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
Me japun o kin lamelame ni a aklapalap, me a jota kotin mani duen mepukat. Ni jon en a tiak jued karoj, a kin lamelame me jota Kot.
5 Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
A kin pwaida ni a dodok kan. A japwilim omui kapun me doo jan i; a kin lalaue a imwintiti kan karoj.
6 Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
A kin indinda nan monion i: I jota pan lodi; i jota pan diar ai apwal kot kokolata.
7 Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
Au a me dir en lalaue, o malaun, o kotaue, o pan lo a kin me jued o me apwal.
8 Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
A wonon o majamajan nan kanim akan, a kin rir kamela me makelekel o, o por en maj a kin majamajan me japai o.
9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
A kin majamajan waja rir dueta laien amen nan deu a, a kin auiaui, pwen koledi me luet o, a kin jaikidi me luet o ni a injar.
10 Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
A kin dairukorokedi o karakarakedi, o me japai kan pan lodi on ni kiki kon kelail akan.
11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
A kin indinda nan monion i: Kot pan monokela, a kin karirila jilan i, a iota man mani.
12 Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
Re kotida Main Kot, kotin pokada lim ar, kom der kotin maliela me luet akan.
13 Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
Menda me doo jan Kot o kin mamaleki Kot, o a kin indinda nan monion i, me dene kom jota pan kotin mani.
14 Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
Ari jo, kom kotin mani, pwe kom kotin ireron me luet o kankaneraner akan, pwen jauaja ir. Me japai o kin mueid on komui pein i, o komui me jauaj pa en me japoupou o.
15 Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
Kom kotin katip pajan pa en me japun o, o kotin depuk on mejued o a tiak jued lao jolar pan diarokada.
16 Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
Ieowa me Nanmarki kokolata; men liki kan en nikilar jan nan japwe.
17 A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
Main, kom kotin manier inon en me luet akan; kom kotin kamanada monion arail, karon omui mamani mepukat,
18 Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
Pwen jauaja me japoupou o jamama o, pwe aramaj en jappa en jolar kanudi.
