Zsoltárok 10
1 Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
Why, YHWH, do You stand at a distance? Do You hide in times of adversity?
2 A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
Through the pride of the wicked, Is the poor inflamed, They are caught in schemes that they devised.
3 Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
Because the wicked has boasted Of the desire of his soul, And he has blessed a dishonest gainer, He has despised YHWH.
4 A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
The wicked does not inquire according to the height of his face. “There is no God!” [are] all his schemes.
5 Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
His ways writhe at all times, Your judgments [are] on high before him, All his adversaries—he puffs at them.
6 Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
He has said in his heart, “I am not moved, [And am] not in calamity to generation and generation.”
7 Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
His mouth is full of oaths, And deceits, and fraud: Under his tongue [is] perverseness and iniquity,
8 Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
He sits in an ambush of the villages, He slays the innocent in secret places. His eyes secretly watch for the afflicted,
9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
He lies in wait in a secret place, as a lion in a covert. He lies in wait to catch the poor, He catches the poor, drawing him into his net.
10 Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
He is bruised—he bows down, The afflicted has fallen by his mighty ones.
11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
He said in his heart, “God has forgotten, He has hid His face, He has never seen.”
12 Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
Arise, O YHWH! O God, lift up Your hand! Do not forget the humble.
13 Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
Why has the wicked despised God? He has said in his heart, “It is not required.”
14 Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
You have seen, For You behold perverseness and anger; By giving into Your hand, The afflicted leave [it] on You, You have been a helper of the fatherless.
15 Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
Break the arm of the wicked and the evil, Seek out his wickedness, find none;
16 Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
YHWH [is] King for all time and forever, The nations have perished out of His land!
17 A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
You have heard the desire of the humble, O YHWH. You prepare their heart; You cause Your ear to attend,
18 Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
To judge the fatherless and bruised: He adds no more to oppress—man of the earth!
