Zsoltárok 1

1 Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;

Blagor možu, ki ne hodi po sovetu krivičnih in ne stopa na grešnikov pot ter ne sedeva v zboru zasmehovalcev;

2 Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.

Nego veselje njegovo je v postavi Gospodovi, in postavo njegovo premišljuje noč in dan.

3 És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.

Je namreč kakor drevo zasajeno ob vodnih potocih, katero sad svoj rodi o svojem času, in listje njegovo ne odpada: zatorej karkoli bode počel, posrečilo se mu bode.

4 Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél.

Ne tako krivični; nego kakor pleve, katere veter raznaša.

5 Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.

Zatorej ne ostanejo krivični v óni sodbi; ne grešniki v zboru pravičnih.

6 Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.

Ker Gospod pozna pravičnih pot; pot pa krivičnih izgine.