Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Приче Соломуна сина Давидовог, цара Израиљевог,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Да се познаје мудрост и настава, да се разумеју речи разумне,
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Да се прима настава у разуму, у правди, у суду и у свему што је право,
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Да се даје лудима разборитост, младићима знање и помњивост.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Мудар ће слушати и више ће знати, и разуман ће стећи мудрост,
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Да разуме приче и значење, речи мудрих људи и загонетке њихове.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Почетак је мудрости страх Господњи; луди презиру мудрост и наставу.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Слушај, сине, наставу оца свог, и не остављај науке матере своје.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Јер ће бити венац од милина око главе твоје, и гривна на грлу твом.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Сине мој, ако би те мамили грешници, не пристај;
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Ако би рекли: Ходи с нама да вребамо крв, да заседамо правоме низашта;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Прождрећемо их као гроб живе, и свеколике као оне који силазе у јаму; (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Свакојаког блага добићемо, напунићемо куће своје плена;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Бацаћеш жреб свој с нама; један ће нам тоболац бити свима;
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Сине мој, не иди на пут с њима, чувај ногу своју од стазе њихове.
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Јер ногама својим трче на зло и хите да проливају крв.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Јер се узалуд разапиње мрежа на очи свакој птици;
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
А они вребају своју крв и заседају својој души.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Такви су путеви свих лакомих на добитак, који узима душу својим господарима.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Премудрост виче на пољу, на улицама пушта глас свој;
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
У највећој вреви виче, на вратима, у граду говори своје беседе;
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Луди, докле ћете љубити лудост? И подсмевачима докле ће бити мио подсмех? И безумни, докле ће мрзети на знање?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Обратите се на карање моје; ево, изасућу вам дух свој, казаћу вам речи своје.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Што звах, али не хтесте, пружах руку своју, али нико не мари,
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Него одбацисте сваки савет мој, и карање моје не хтесте примити;
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Зато ћу се и ја смејати вашој невољи, ругаћу се кад дође чега се бојите;
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Кад као пустош дође чега се бојите, и погибао ваша као олуја кад дође, кад навали на вас невоља и мука.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Тада ће ме звати, али се нећу одазвати; рано ће тражити, али ме неће наћи.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Јер мрзише на знање, и страх Господњи не изабраше;
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Не присташе на мој савет, и презираше сва карања моја.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Зато ће јести плод од путева својих, и наситиће се савета својих.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Јер ће луде убити мир њихов, и безумне ће погубити срећа њихова.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Али ко ме слуша боравиће безбрижно, и биће на миру не бојећи се зла.
