< Példabeszédek 1 >
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Masese ya Salomo, mwana mobali ya Davidi, mokonzi ya Isalaele:
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
mpo na koyeba bwanya, kozwa mateya mpe kososola maloba ya mayele;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
mpo na kozwa mateya ya bwanya oyo epesaka bizaleli ya sembo, ya boyengebene mpe makambo ya alima;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
mpo na kopesa mayele epai ya bazoba, mpe boyebi epai ya bilenge.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Tika ete moto ya bwanya ayoka yango, mpe akobakisa bwanya na ye, bongo moto ya mayele akoyeba mayele ya kotambolisa bato;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
mpo na kososola masese mpe sambole, maloba ya bwanya mpe kolimbola makambo.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Kotosa Yawe ezali mosisa ya mayele; bato oyo bazangi mayele batiolaka bwanya mpe toli.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Mwana na ngai ya mobali, yoka toli ya tata na yo, mpe kobwaka te mateya ya mama na yo;
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Pamba te ekozala lokola ekoti ya ngolu na moto na yo, mpe lokola mayaka ya kitoko na kingo na yo.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Mwana na ngai ya mobali, soki bato ya masumu balingi kokweyisa yo, komitika te.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Soki balobi na yo: « Yaka elongo na biso, tika ete tosala motambo mpo na koboma bato, tokosepela mpo na kokanga moto oyo ayebi likambo te!
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
Ndenge mokili ya bakufi esalaka, tokomela ye ya bomoi, tokomela ye mobimba lokola bato oyo bakitaka na libulu ya kufa; (Sheol )
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
tokozwa biloko ya talo ya ndenge na ndenge, mpe tokotondisa bandako na biso na bomengo ya bitumba;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
okozwa ndambo na yo epai na biso, pamba te biso nyonso tokosangisa biloko na biso esika moko; »
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
mwana na ngai ya mobali, kokende elongo na bango te, longola makolo na yo na nzela na bango;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
pamba te makolo na bango ekimaka mbangu mpo na kolanda mabe, mpe bapotaka mbangu mpo na kosopa makila.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Solo, ezali pamba kotia monyama liboso ya miso ya bikelamu nyonso oyo ezali na mapapu.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Kasi bango, batiaka mitambo mpo na kosopa makila na bango moko, bamilukelaka pasi na bomoi na bango.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Moto oyo alukaka kozwa bomengo na nzela ya lokuta asukaka kaka bongo, mpe bomengo yango ebomaka kaka ye moko.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Bwanya azali koganga na libanda, atomboli mongongo na ye na bisika oyo bato ebele bakutanaka;
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
azali koganga na bisika ya loyenge mpe azali koloba liboso ya ekuke ya engumba:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
« Yo moto oyo ozangi mayele, kino tango nini okolinga bozoba na yo? Kino tango nini batioli bakokoba kosepela kotiola? Mpe bino bazoba, kino tango nini bokokoba koyina mayele?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Soki boyoki makebisi na Ngai, nakosopela bino Molimo na Ngai mpe nakososolisa bino maloba na Ngai.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Kasi lokola bosundolaki Ngai tango nazalaki kobelela mpe moto moko te asalaki keba tango natandaki loboko,
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
lokola bobwakaki toli na Ngai mpe boboyaki kondima pamela na Ngai,
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Ngai mpe nakoseka bino tango pasi ekoyela bino, nakotiola bino tango minyoko ekokomela bino,
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
tango minyoko ekokomela bino na pwasa lokola mvula ya kake makasi, tango somo ekoyela bino lokola ekumbaki, tango mawa mpe somo ekokomela bino.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Bakoganga epai na Ngai, kasi nakoyanola bango te; bakoluka Ngai na ngonga ya malamu, kasi bakomona Ngai te.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Lokola bayinaki boyebi mpe baponaki te nzela ya kotosa Yawe,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
lokola baboyaki kondima toli na Ngai mpe batiolaki pamela na Ngai,
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
bakolia mbuma ya etamboli na bango mpe bakotonda na mabongisi ya mitema na bango moko.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Pamba te kotomboka ya bato oyo bazangi mayele ekoboma bango, mpe bozangi bokebi ya bato oyo bazangi mayele ekoboma kaka bango moko;
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
kasi moto oyo ayokaka Ngai akovanda na kimia mpe akobanga mabe moko te. »