Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Die Sprüche Salomos, des Davidssohnes und Herrschers über Israel,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
sind dazu da, daß man Charakter und Weisheit würdige und kluge Worte wohl verstehe
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
und Zucht und Anstand lerne, was recht und rechtlich, ehrlich sei,
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
daß Bildung Unerfahrene empfangen und daß die Jugend Lebenskunst erlerne.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Vernimmt ein Weiser sie, so kann er seine Rede fesselnder gestalten; ein kluger Mann kann sich die richtige Belehrung sichern.
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Er kann das Gleichnis und den Sinnspruch faßlicher gestalten, wie auch der Weisen Worte, ihre dunklen Reden. -
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Die Furcht des Herrn ist Anfang der Erkenntnis, Weisheit, Bildung. Nur Toren sind's, die sie verachten.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Der väterlichen Zucht, mein Sohn, gehorche! Der Mutter Mahnung achte nicht gering!
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Sie zieren wie ein Kranz dein Haupt und deinen Hals wie Kettenschmuck.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Mein Sohn, wenn dich Verbrecher locken, folg ihnen nicht!
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Wenn sie dir sagen: "Halt's mit uns! Wir haben einen Anschlag gegen einen Menschen vor; wir wollen ungefährdet im Versteck Arglosen auflauern.
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Wir wollen selbst am Leben bleiben und sie verschlingen gleich der Unterwelt, mit Haut und Haar als solche, die zur Grube fahren. (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Und wir gewinnen alles mögliche kostbare Gut und füllen unsere Häuser mit dem Raub.
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Du darfst auch mit uns teilen; wir alle haben einen Beutel."
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Mein Sohn, geh nicht auf einem Weg mit ihnen! Halt deinen Fuß von ihren Pfaden fern!
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Denn ihre Füße laufen dem Verderben zu und eilen blutigem Tod entgegen.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Vergeblich wird man Netze spannen vor den Blicken der beschwingten Vögel;
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
sie aber lauern auf ihr eigen Blut und stellen sich selbst nach dem Leben.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
So ist das Schicksal eines jeden, der auf unrechten Gewinn ausgeht. Er bringt ihn um sein Leben.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Auf Straßen ruft die Weisheit; auf Plätzen ruft sie laut.
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Hoch oben auf den Mauern predigt sie, an Stadttoren; vor aller Welt nimmt sie das Wort:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
"Wie lange liebt ihr Toren noch Betörung, gefällt den Dünkelhaften Spott und hassen Toren Einsicht?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Ihr kommt auf meine Mahnrede zurück. Fürwahr, ich sag euch unumwunden, was ich auf dem Herzen habe. Ich tue meine Warnungen euch kund.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Ich rief; ihr aber wolltet nicht; ich winkte euch, und niemand gab drauf acht.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Ihr schluget meinen Ratschlag in den Wind und mochtet meine Rüge nicht.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
So lache ich bei eurem Unglück nur und spotte, wenn euch Angst befällt,
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
wenn wie ein Ungewitter euer Schrecken kommt, einherfährt gleich dem Sturmwind euer Unglück und Not und Drangsal euch befällt.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Dann rufen sie mich an; ich gebe keine Antwort. Sie suchen, aber finden mich nicht mehr.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Erkenntnis haben sie gehaßt und nach der Furcht des Herren nicht gefragt,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
sie wollten nichts von meinem Rate wissen, und meine Rüge haben sie verschmäht.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
So mögen sie denn ihres Handels Frucht genießen, sich sättigen mit dem, was sie sich selbst bereitet!
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Ihr Fehlgehn bringt sie, diese Dummen, um; Sorglosigkeit vernichtet diese Toren.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Wer aber mir gehorcht, der kann in Ruhe wohnen und unbesorgt vor Unheilsschrecken sein."
