Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
These are the (proverbs/wise sayings) that come from Solomon, the King of Israel, who was the son of [King] David.
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
(These proverbs [PRS] can teach people/By studying these proverbs, people can learn) how to be wise and how to obey what these proverbs teach them. They will [also] help people to understand which teachings are wise.
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
These proverbs [PRS] will teach you how to discipline/control yourselves, how to conduct your lives, and how to do what is right and just [DOU].
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
They will show [people] who do not [yet] know much how to do things that are smart. They will show young people how to become wise and how to make good plans/decisions.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Those who are wise should also pay attention [to these proverbs], in order to become more wise, and those who understand [these teachings] will receive good advice/guidance.
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Then they will be able to understand the meaning of proverbs and parables/metaphors, these wise sayings and (riddles/sayings that are difficult to understand).
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
If [you want to be] wise, you must begin by revering Yahweh. [Only] foolish people despise wisdom and good advice/discipline.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
My son, pay attention to what [I], your father, am teaching you. And do not reject what your mother teaches you.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
What we teach you [will make you respected like having] a lovely turban around your head and [like] a [beautiful] necklace to put around your neck.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
My son, if sinners tempt/entice you [to do what is wrong], say “No” to them.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
They may say, “Come with us! Join us! We will hide and then kill [MTY] someone [who passes by]. We will ambush some helpless/innocent people.
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
We will kill them [HYP] and get rid of them completely, [just] like [people who are buried in] graves are gone forever. While they are in good health, we will send them to the place where dead people are. (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
And we will seize all the things that they own. We will fill our houses with these things!
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
[So], come with us! Join our group! We will share with you the things that we steal.”
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
My son, do not accompany them! Do not walk on the roads with them!
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
They rush to do evil deeds! They hurry to murder [MTY] people.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
It is useless to put out a (trap/net to catch a bird) because when a bird sees it, [it stays away from it].
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
But those wicked people are not like the birds, [because they do not realize] that when they prepare to ambush someone to kill him, they will be killed themselves!
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
That is what happens to people who eagerly try to get things [by violently attacking others]. They will only destroy themselves!
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Wisdom [PRS] shouts to people in the streets, and calls out to people in the (plazas/town squares).
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Wisdom calls out in noisy places, and at the entrances to cities.
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
[Wisdom says], “How long will you stupid people continue to enjoy doing foolish things [RHQ]? How long will you people who ridicule God enjoy doing that [RHQ]? How long will you foolish people refuse to know [what things are right] [RHQ]?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
If you pay attention to me when I rebuke you, I will tell you what I am thinking in my inner being; I will give you some good advice.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
But when I called to you, you refused to listen. I beckoned to you to come to me, but you ignored me.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
I tried to advise you, but you refused to listen to me. I tried to correct you, but you rejected what I told you.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
So [now], when you are experiencing troubles/disasters, I will laugh at you. When things happen that cause you to be afraid, I will make fun of you.
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
When calamities strike you like a big storm, when disasters hit you like a violent wind, when [all kinds of things] distress you and give you trouble, [I will ridicule you!]
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
[Wisdom also says], “When foolish people call to me [to help them], I will not answer them. They will search for me diligently/everywhere, but they will not find me.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
They refused to know [what things are right], and they decided not to revere Yahweh.
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
They would not accept my advice, and they did not pay attention when I tried to correct them.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
So they will endure what will result [MET, DOU] from the evil way they have lived/behaved and the evil things they have planned to do.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Those who turn away from me are stupid/foolish; they will die because of doing that.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
But those who pay attention to me will live peacefully and safely, and they will not be afraid that something will harm them.”
