Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Ordsprog af Salomo, Davids Søn, Israels Konge,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
for af dem at faa Visdom og Undervisning, for at forstaa Forstandens Ord;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
for at modtage Undervisning i Klogskab, modtage Ret og Retfærdighed og Retvished;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
for at give de uvidende Vid, de unge Kundskab og Kløgt.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Hvo som er viis, høre til og gaa frem i Lærdom, og hvo som er forstandig, vinde Evne til at styre;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
for at forstaa Ordsprog og Gaader, Vismænds Ord og deres mørke Taler.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Herrens Frygt er Begyndelse til Kundskab; Daarerne foragte Visdom og Undervisning.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Hør, min Søn! din Faders Undervisning, og forlad ikke din Moders Lov;
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
thi de ere en yndig Krans til dit Hoved og Kæder til din Hals.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Min Søn! naar Syndere lokke dig, da samtyk ikke!
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Dersom de sige: Gak med os, vi ville lure efter Blod, vi ville efterstræbe den uskyldige, som er uden Sag;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
vi ville, som Dødsriget, sluge dem levende, ja hele og holdne, som de, der nedfare i Hulen; (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
vi ville finde alle Haande dyrebart Gods, vi ville fylde vore Huse med Rov;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
du skal tage din Lod iblandt os, vi ville alle sammen have een Pose:
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Min Søn! vandre ikke paa Vej med dem, hold din Fod tilbage fra deres Sti;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
thi deres Fødder haste til ondt, og de skynde sig for at udøse Blod;
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
thi forgæves udspændes Garn for alle Fugles Øjne;
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
og de lure paa deres eget Blod, de efterstræbe deres eget Liv.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Saa ere enhvers Veje, som er hengiven til Gerrighed; den tager sine egne Herrers Liv.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Visdommen raaber udenfor, den opløfter sin Røst paa Gaderne;
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
paa Hjørnet af de befærdede Gader raaber den; ved Indgangene til Portene, i Staden, taler den sine Ord:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Hvor længe ville I uvidende elske Uvidenhed, og Spotterne have Lyst til Spot, og Daarer hade Kundskab?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Vender eder til min Revselse; se, jeg vil udgyde min Aand over eder, jeg vil kundgøre eder mine Ord.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Efterdi jeg raabte, og I vægrede eder, jeg udrakte min Haand, og ingen gav Agt;
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
og I lode alt mit Raad fare og vilde ikke vide af min Revselse:
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Saa vil jeg, jeg selv le i eders Ulykke, jeg vil spotte, naar det kommer, som I frygte for;
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
naar det, som I frygte for, kommer som en Ødelæggelse, og eders Ulykke kommer som en Hvirvelvind, naar Angest og Trængsel kommer over eder:
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Da skulle de paakalde mig, men jeg skal ikke svare, de skulle søge mig, men ikke finde mig.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Fordi de hadede Kundskab og udvalgte ikke Herrens Frygt,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
fordi de ikke vilde vide af mit Raad, men foragtede al min Revselse:
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Saa skulle de æde Frugten af deres Veje og blive mætte af deres egne Raad.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Thi de uvidendes Frafald skal volde dem Død, og Daarers Tryghed skal ødelægge dem selv.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Men hvo mig lyder, skal bo tryggelig og være rolig, uden Frygt for det onde.
