Példabeszédek 9
1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Danaliq özige bir öy sélip, Uning yette tüwrükini ornatti.
2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
U mallirini soyup, Ésil sharablirini arilashturup teyyarlap, Ziyapet dastixinini yaydi;
3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Dédeklirini [méhman chaqirishqa] ewetti, Özi sheherning eng égiz jaylirida turup:
4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
«I saddilar, bu yerge kélinglar, — dep chaqiriwatidu; Nadanlargha:
5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Qéni, nanlirimdin éghiz tégip, Men arilashturup teyyarlighan sharablardin ichinglar;
6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Nadanlar qataridin chiqip, hayatqa érishinglar, Yoruqluq yolida ménginglar», — dewatidu.
7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Hakawurlargha tenbih bergüchi ahanetke uchraydu, Qebihlerni eyibligüchi özige dagh keltüridu.
8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Hakawurlarni eyiblime, chünki u sanga öch bolup qalidu; Halbuki, dana kishini eyibliseng, u séni söyidu.
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Dana ademge dewet qilsang, eqli téximu toluq bolidu; Heqqaniy ademge durus yol körsetseng, Bilimi téximu ashidu.
10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Perwerdigardin eyminish danaliqning bashlinishidur, Muqeddes bolghuchini tonush yoruqluqtur.
11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Men [danaliq] sende bolsam, künliringni uzartimen, Ömrüngning yilliri köpiyer.
12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Sende danaliq bolsa, paydini köridighan özüngsen, Danaliqni mazaq qilsang ziyan tartidighanmu özüngsen.
13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Nadan xotun aghzi biseremjan, eqilsizdur, Héchnéme bilmestur.
14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
U ishik aldida olturup, Sheherning eng égiz jaylirida orun élip,
15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
Udul ötüp kétiwatqanlargha:
16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
«Kimki sadda bolsa, bu yerge kelsun!» — dewatidu, We eqilsizlerni:
17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
«Oghriliqche ichken su tatliq bolidu, Oghrilap yégen nan temlik bolidu!» — dep charqiwatidu.
