< Példabeszédek 9 >
1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Sheol )
És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai. (Sheol )