Példabeszédek 9
1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Die Weisheit baute ihr Haus, sie hieb ihre sieben Säulen aus.
2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Sie schlachtete ihr Vieh, mischte ihren Wein und deckte ihre Tafel fein.
3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Sie sandte ihre Mägde aus und ließ auf den höchsten Punkten der Stadt ausrufen:
4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
Wer einfältig ist, der mache sich herzu!
5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Zu den Unweisen spricht sie: Kommt her, esset von meinem Brot und trinkt von dem Wein, den ich gemischt habe!
6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Verlasset die Torheit, auf daß ihr lebet, und geht einher auf dem Wege des Verstandes!
7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Wer einen Spötter züchtigt, holt sich Beschimpfung, und wer einen Gottlosen bestraft, kriegt sein Teil.
8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Bestrafe den Spötter nicht! Er haßt dich; bestrafe den Weisen, der wird dich lieben!
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Gib dem Weisen, so wird er noch weiser werden; belehre den Gerechten, so wird er noch mehr lernen!
10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Der Weisheit Anfang ist die Furcht des HERRN, und die Erkenntnis des Heiligen ist Verstand.
11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Denn durch mich werden deine Tage sich mehren und werden Jahre zu deinem Leben hinzugefügt.
12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Bist du weise, so kommt es dir selbst zugute; bist du aber ein Spötter, so hast du's allein zu tragen.
13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Frau Torheit ist frech, dabei ein einfältiges Ding, das gar nichts weiß;
14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
und doch sitzt sie bei der Tür ihres Hauses, auf einem Sessel auf den Höhen der Stadt,
15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
daß sie denen, die des Weges gehen, die auf richtigem Pfade wandeln, zurufe:
16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
«Wer einfältig ist, der kehre hier ein!» Und zum Unverständigen spricht sie:
17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
«Gestohlenes Wasser ist süß und heimliches Brot ist angenehm!»
