Példabeszédek 9
1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
De wijsheid heeft zich een huis gebouwd, Haar zeven zuilen opgericht,
2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Haar vee geslacht, haar wijn gemengd, Haar dis ook bereid.
3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Nu laat ze haar dienstmaagden noden Op de hoogste punten der stad:
4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
Wie onervaren is, kome hierheen, Wie onverstandig is, tot hem wil ik spreken.
5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Komt, eet van mijn spijzen, En drinkt van de wijn die ik mengde;
6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Laat de onnozelheid varen, opdat gij moogt leven, Betreedt de rechte weg van het verstand!
7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Wie een spotter vermaant, berokkent zich schande, En wie een booswicht bestraft, op hem komt een smet.
8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Ge moet geen spotter bestraffen, hij zal u erom haten, Bestraf een wijze, hij zal er u dankbaar voor zijn.
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Deel mee aan een wijze: hij wordt nog wijzer, Onderricht een rechtvaardige: hij zal zijn inzicht verdiepen.
10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Ontzag voor Jahweh is de grondslag der wijsheid, Den Heilige kennen is inzicht.
11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Want door Jahweh worden uw dagen vermeerderd. Worden jaren van leven u toegevoegd.
12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Zijt ge wijs, ge zijt wijs tot uw eigen voordeel; Zijt ge eigenwijs, gij alleen moet ervoor boeten!
13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
De dwaasheid is een wispelturige vrouw, Een verleidster, die geen schaamte kent.
14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
Ze zit aan de deur van haar huis, In een zetel op de hoogten der stad;
15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
Zij nodigt de voorbijgangers uit, Hen die recht huns weegs willen gaan:
16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
Wie onervaren is, kome hierheen, Wie onverstandig is, tot hem wil ik spreken!
17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
Gestolen water is zoet, Heimelijk gegeten brood smaakt lekker!
