< Példabeszédek 9 >
1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Мъдростта съгради дома си, Издяла седемте си стълба,
2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Закла животните си, смеси виното си И сложи трапезата си,
3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Изпрати слугите си, Вика по високите места на града:
4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
Който е прост, нека се отбие тук. И на безумните казва:
5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Елате, яжте от хляба ми, И пийте от виното, което смесих,
6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Оставете глупостта и живейте, И ходете по пътя на разума,
7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Който поправя присмивателя навлича на себе си срам; И който изобличава нечестивия лепва на себе си петно.
8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Не изобличавай присмивателя, да не би да те намрази. Изобличавай мъдрия и той ще те обикне.
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Давай наставление на мъдрия и той ще стане по-мъдър; Учи праведния и ще стане по-учен.
10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Страх от Господа е начало на мъдростта; И познаването на Светия е разум.
11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Защото чрез мене ще се умножават дните ти. И ще ти се притурят години на живот.
12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Ако станеш мъдър, ще бъдеш мъдър за себе си; И ако се присмееш, ти сам ще понасяш.
13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Безумната жена е бъбрица, Проста е и не знае нищо.
14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
Седи при вратата на къщата си, На стол по високите места на града,
15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
И кани ония, които минават, Които вървят право в пътя си, като им казва:
16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
Който е прост, нека се отбие тук; А колкото за безумния, нему казва:
17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
Крадените води са сладки, И хляб, който се яде скришом, е вкусен,
18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Sheol )
Но той не знае, че мъртвите са там, И че гостите й са в дълбочината на ада. (Sheol )