Példabeszédek 8
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Tie: Nyansa refrɛ. Ntease ma ne nne so.
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
Ɔkwan no so, sorɔnsorɔmmea hɔ, nkwantanan no so, ɛhɔ na egyina,
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
apon a ɛkɔ kuropɔn no mu no ho, ɛteɛ mu wɔ abobow ano hɔ se,
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
“Ao, mo nnipa na meteɛ mu refrɛ; meteɛ mu frɛ adesamma nyinaa.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Mo a moyɛ ntetekwaa, momma mo ani ntew; mo a moyɛ nkwaseafo, munnya ntease.
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Muntie, na mewɔ nsɛm pa bi ka kyerɛ mo; mibue mʼano ka nea eye.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Mʼano ka nea ɛyɛ nokware, efisɛ mʼanofafa kyi amumɔyɛsɛm.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Mʼanom nsɛm nyinaa yɛ pɛ; biara nni mu a ɛyɛ nkontompo anaa nnaadaasɛm.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Ne nyinaa mu da hɔ ma nea ɔwɔ nhumu; ɛho nni asɛm ma wɔn a wɔwɔ nimdeɛ.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Mompo dwetɛ na momfa mʼakwankyerɛ, momfa nimdeɛ na mompo sikakɔkɔɔ ankasa.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Efisɛ nimdeɛ som bo sen bota, na worentumi mfa nea wopɛ biara ntoto no ho.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
“Me, nyansa, mene anitew na ɛte; nimdeɛ ne nhumu wɔ me.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Sɛ wosuro Awurade ɛne sɛ wokyi bɔne; mikyi ahantan ne ahomaso, ɔbra bɔne ne nnaadaasɛm.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Afotu ne atemmu pa wɔ me; mewɔ ntease ne tumi.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Me so na ahemfo nam di ade na sodifo nam me so hyehyɛ mmara a ɛyɛ pɛ;
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Mmapɔmma de me bu ɔman ne atitiriw nyinaa a wodi asase so hene.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Medɔ wɔn a wɔdɔ me, na wɔn a wɔhwehwɛ me no hu me.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Ahonyade ne anuonyam wɔ me nkyɛn, ahode a ɛkyɛ ne yiyedi nso saa ara.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Mʼaba ye sen sikakɔkɔɔ ankasa; nea efi me mu boro dwetɛ a wɔasɔn so so.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Trenee akwan so na menam, atɛntrenee akwan so,
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
mede ahode ma wɔn a wɔdɔ me na mehyɛ wɔn adekoradan amaama.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
“Awurade bɔɔ me sɛ nʼabɔde mu abakan dii ne tete nneyɛe anim;
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
oyii me sii hɔ fi tete, ansa na wiase refi ase.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Wɔwoo me ansa na wɔrebɔ po kakraka no, ansa na wɔreyɛ nsuti a nsu ahyɛ no ma no,
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
ansa na wɔde mmepɔw resisi hɔ; wɔwoo me ansa na nkoko reba,
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
ansa na ɔbɔɔ asase ne ne mfuw anaa dɔte biara a ɛwɔ asase so.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mewɔ hɔ ansa na wɔbɔɔ ɔsoro, bere a otwaa ɔhye too ebun no ani no,
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
bere a ɔbɔɔ omununkum wɔ soro na ɔde ebun mu nsuti tintim hɔ dennen no;
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
bere a otwaa ɔhye maa po sɛnea nsu no rentra ne hye, ne bere a otwaa asase fapem no,
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
na meyɛ odwumfo a mete ne nkyɛn. Anigye hyɛɛ me ma daa na midii ahurusi wɔ nʼanim bere biara,
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
na mʼani gye wɔ ne wiase nyinaa mu na mʼani ka wɔ adesamma mu.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
“Enti me mma, muntie me; nhyira ne wɔn a wɔnantew mʼakwan so.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Muntie mʼakwankyerɛ na munhu nyansa; mummmu mo ani ngu so.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Nhyira ne onipa a otie me, ɔwɛn mʼabobow ano daa, na ɔtwɛn wɔ hɔ.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Na obiara a ohu me no nya nkwa, na onya anisɔ fi Awurade nkyɛn.
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Na nea wanhwehwɛ me no haw ne ho na wɔn a wɔtan me no dɔ owu.”
