< Példabeszédek 8 >

1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
¿No grita la sabiduría? ¿La comprensión no levanta la voz?
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
En la cima de los lugares altos por cierto, donde los caminos se encuentran, ella se para.
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
Junto a las puertas, a la entrada de la ciudad, en las puertas de entrada, llora en voz alta:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
“¡Os llamo a vosotros, hombres! Envío mi voz a los hijos de la humanidad.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
¡Tú, simple, entiende la prudencia! ¡Necios, tened un corazón comprensivo!
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Escuchad, porque voy a hablar de cosas excelentes. La apertura de mis labios es para las cosas correctas.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Porque mi boca dice la verdad. La maldad es una abominación para mis labios.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Todas las palabras de mi boca son en justicia. No hay nada torcido ni perverso en ellos.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Todo está claro para el que entiende, derecho a los que encuentran el conocimiento.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Recibe mi instrucción antes que la plata, conocimiento más que el oro de la elección.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Porque la sabiduría es mejor que los rubíes. Todas las cosas que se puedan desear no se pueden comparar con ella.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
“Yo, la sabiduría, he hecho de la prudencia mi morada. Descubra el conocimiento y la discreción.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
El temor a Yahvé es odiar el mal. Odio el orgullo, la arrogancia, el mal camino y la boca perversa.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
El consejo y el buen conocimiento son míos. Tengo comprensión y poder.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Por mí reinan los reyes, y los príncipes decretan la justicia.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Por mí gobiernan los príncipes, nobles, y todos los gobernantes justos de la tierra.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Yo amo a los que me aman. Los que me buscan con diligencia me encontrarán.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Conmigo están las riquezas, el honor, riqueza duradera y prosperidad.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Mi fruto es mejor que el oro, sí, que el oro fino, mi rendimiento que la plata de elección.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Yo ando en el camino de la justicia, en medio de los caminos de la justicia,
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
para dar riqueza a los que me aman. Lleno sus tesoros.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
“Yahvé me poseyó en el comienzo de su obra, ante sus hazañas de antaño.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Fui establecido desde siempre, desde el principio, antes de que la tierra existiera.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Cuando no había profundidades, nací yo, cuando no había manantiales que abundaran en agua.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Antes de que las montañas se asentaran en su lugar, antes de las colinas, nací yo;
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
cuando aún no había hecho la tierra ni los campos, ni el principio del polvo del mundo.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Cuando estableció los cielos, yo estaba allí. Cuando estableció un círculo en la superficie de las profundidades,
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
cuando estableció las nubes de arriba, cuando los manantiales de las profundidades se hicieron fuertes,
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
cuando le dio al mar su límite, para que las aguas no violen su mandamiento, cuando marcó los cimientos de la tierra,
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
entonces yo era el artesano a su lado. Era una delicia día a día, siempre regocijándose ante él,
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
regocijo en todo su mundo. Mi deleite fue con los hijos de los hombres.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
“Ahora, pues, hijos míos, escuchadme, porque son dichosos los que guardan mis caminos.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Escucha la instrucción y sé sabio. No lo rechaces.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Dichoso el hombre que me escucha, vigilando diariamente a mis puertas, esperando en los puestos de mi puerta.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Porque quien me encuentra, encuentra la vida, y obtendrá el favor de Yahvé.
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Pero el que peca contra mí hace daño a su propia alma. Todos los que me odian aman la muerte”.

< Példabeszédek 8 >