< Példabeszédek 8 >
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
He aquí que la sabiduría levanta la voz, y se hace oír la inteligencia.
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
En las altas cimas, junto a la carretera, en las encrucijadas de los caminos es donde se para.
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
En las puertas, en las entradas de la ciudad, en los umbrales de las casas, hace ella oír su voz:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
“A vosotros, mortales, me dirijo, mi voz va a los hijos de los hombres.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Aprended, oh necios, la sabiduría, y vosotros, oh insensatos, la inteligencia.
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Escuchadme que voy a deciros cosas magníficas, y mis labios se abrirán para (enseñar) lo recto.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Porque verdad proclama mi boca, y mis labios abominan la maldad.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Justos son todos los dichos de mi boca; nada hay en ellos de torcido o perverso.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Todos son rectos para quien tiene inteligencia, y justos para quien llegó a entender.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Recibid mi instrucción, y no la plata, y la sabiduría, antes que el oro escogido.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Pues la sabiduría vale más que perlas, y todas las cosas deseables no la igualan.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Yo, la sabiduría, habito con la prudencia, y poseo el conocimiento más profundo.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Temer a Yahvé es detestar el mal; yo abomino la soberbia, la altivez, el mal camino y la boca perversa.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Mío es el consejo y la prudencia, mía la inteligencia y mía la fuerza.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Por mí reinan los reyes y los príncipes administran la justicia.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Por mí mandan los gobernantes, los grandes y todos los jueces de la tierra.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Yo amo a los que me aman; y los que me buscan me hallarán.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
En mi mano están la riqueza y la gloria, los bienes duraderos y la justicia.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Mi fruto es mejor que el oro más puro, y mis productos son mejores que la plata escogida.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Yo voy por las sendas de la justicia por medio del recto camino,
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
para dar bienes a mis amigos, y henchir sus tesoros.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
El Señor me poseyó al principio de sus caminos, antes de sus obras más antiguas.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Desde la eternidad fui constituida, desde los orígenes, antes que existiera la tierra.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Antes que los abismos fui engendrada yo; no había aún fuentes ricas en aguas.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Antes que fuesen asentados los montes; antes que los collados fui yo dada a luz,
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
cuando aún no había creado Él la tierra ni los campos, ni el primer polvo del orbe.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Cuando estableció los cielos, allí estaba yo; cuando trazó el horizonte sobre la faz del abismo;
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
cuando fijó las nubes en lo alto, y dio fuerza a las aguas de la profundidad;
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
cuando señaló sus límites al mar, para que las aguas no traspasasen sus orillas; cuando puso los cimientos de la tierra,
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
entonces estaba yo con Él, como arquitecto, deleitándome todos los días y me regocijaba delante de Él continuamente.
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
Me holgaba en el orbe de la tierra, teniendo mi delicia en los hijos de los hombres.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Y ahora, hijos, oídme: Dichosos aquellos que siguen mis caminos.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Escuchad la instrucción, y sed sabios; y no la rechacéis.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Bienaventurado el hombre que me oye, y vela a mis puertas día tras día, aguardando en el umbral de mi entrada.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Porque quien me halla a mí, ha hallado la vida, y alcanza el favor de Yahvé.
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
El que a mí me ofende daña a su propia alma; todos los que me odian, aman la muerte.