Példabeszédek 8
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Por acaso a sabedoria não clama, e a inteligência não solta sua voz?
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
Nos lugares mais altos, junto ao caminho, nas encruzilhadas das veredas, ela se põe.
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
Ao lado das portas, à entrada da cidade; na entrada dos portões, ela grita:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
Varões, eu vos clamo; [dirijo] minha voz aos filhos dos homens.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Vós que sois ingênuos, entendei a prudência; e vós que sois loucos, entendei [de] coração.
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Ouvi, porque falarei coisas nobres; e abro meus lábios para a justiça.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Porque minha boca declarará a verdade; e meus lábios abominam a maldade.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Todas as coisas que digo com minha boca são justas; não há nelas coisa alguma [que seja] distorcida ou perversa.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Todas elas são corretas para aquele que as entende; e justas para os que encontram conhecimento.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Aceitai minha correção, e não prata; e o conhecimento mais que o ouro fino escolhido.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Porque a sabedoria é melhor do que rubis; e todas as coisas desejáveis nem sequer podem ser comparadas a ela.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Eu, a Sabedoria, moro com a Prudência; e tenho o conhecimento do conselho.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
O temor ao SENHOR é odiar o mal: a soberba e a arrogância, o mal caminho e a boca perversa, eu [os] odeio.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
A mim pertence o conselho e a verdadeira sabedoria; eu [tenho] prudência e poder.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Por meio de mim os reis governam, e os príncipes decretam justiça.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Por meio de mim os governantes dominam; e autoridades, todos os juízes justos.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Eu amo os que me amam; e os que me buscam intensamente me acharão.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Bens e honra estão comigo; [assim como] a riqueza duradoura e a justiça.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Meu fruto é melhor que o ouro, melhor que o ouro refinado; e meus produtos melhores que a prata escolhida.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Eu faço andar pelo caminho da justiça, no meio das veredas do juízo;
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
Para eu dar herança aos que me amam, e encher seus tesouros.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
O SENHOR me adquiriu no princípio de seu caminho; desde antes de suas obras antigas.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Desde a eternidade eu fui ungida; desde o princípio; desde antes do surgimento da terra.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Quando ainda não havia abismos, eu fui gerada; quando ainda não havia fontes providas de muitas águas.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Antes que os montes fossem firmados; antes dos morros, eu fui gerada.
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Quando ele ainda não tinha feito a terra, nem os campos; nem o princípio da poeira do mundo.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Quando preparava os céus, ali eu estava; quando ele desenhava ao redor da face do abismo.
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Quando firmava as nuvens de cima, quando fortificava as fontes do abismo.
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Quando colocava ao mar o seu limite, para que as águas não ultrapassassem seu mandado; quando estabelecia os fundamentos da terra.
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Então eu estava com ele como um pupilo; e eu era seu agrado a cada dia, alegrando perante ele em todo tempo.
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
Alegrando na habitação de sua terra; e [concedendo] meus agrados aos filhos dos homens.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Portanto agora, filhos, ouvi-me; porque bem-aventurados serão [os que] guardarem meus caminhos.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Ouvi a correção, e sede sábios; e não a rejeiteis.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Bem-aventurado [é] o homem que me ouve; que vigia em minhas portas diariamente, que guarda as ombreiras de minhas entradas.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Porque aquele que me encontrar, encontrará a vida; e obterá o favor do SENHOR.
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Mas aquele que pecar contra mim fará violência à sua [própria] alma; todos os que me odeiam amam a morte.
