Példabeszédek 8
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
