Példabeszédek 8
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Ruft nicht die Weisheit laut, und läßt nicht die Klugheit ihre Stimme vernehmen?
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
Oben auf den Höhen, draußen auf dem Wege, mitten auf den Straßen hat sie sich aufgestellt;
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
zur Seite der Tore, am Ausgang der Stadt, beim Eingang der Pforten ruft sie laut:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
An euch, ihr Männer, ergeht mein Ruf, und meine Stimme an die Menschenkinder!
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Ihr Einfältigen, werdet klug, und ihr Toren, brauchet den Verstand!
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Höret, denn ich habe Vortreffliches zu sagen, und meine Lippen öffnen sich für das, was gerade ist.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Denn mein Gaumen redet Wahrheit, aber meine Lippen verabscheuen loses Geschwätz.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Alle Reden meines Mundes sind gerecht, es ist nichts Verkehrtes noch Verdrehtes darin.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Den Verständigen sind sie ganz recht, und wer Erkenntnis sucht, findet sie richtig.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Nehmet meine Zucht an und nicht Silber, und Erkenntnis lieber als feines Gold.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Ja, Weisheit ist besser als Perlen, und keine Kleinodien sind ihr zu vergleichen.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Ich, die Weisheit, wohne bei dem Scharfsinn und gewinne die Erkenntnis wohldurchdachter Pläne.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Die Furcht des HERRN ist ein Hassen des Bösen; Stolz und Übermut, schlechten Wandel und ein verdrehtes Maul hasse ich.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Von mir kommt Rat und Tüchtigkeit; ich bin verständig, mein ist die Kraft.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Durch mich herrschen die Könige und erlassen die Fürsten gerechte Verordnungen.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Durch mich regieren die Herrscher und die Edeln, alle Richter auf Erden.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Ich liebe, die mich lieben, und die mich frühe suchen, finden mich.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Reichtum und Ehre kommen mit mir, bedeutendes Vermögen und Gerechtigkeit.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Meine Frucht ist besser als Gold, ja als feines Gold, und was ich einbringe, übertrifft auserlesenes Silber.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Ich wandle auf dem Pfade der Gerechtigkeit, mitten auf der Bahn des Rechts,
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
auf daß ich meinen Liebhabern ein wirkliches Erbteil verschaffe und ihre Schatzkammern fülle.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Der HERR besaß mich am Anfang seiner Wege, ehe er etwas machte, vor aller Zeit.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Ich war eingesetzt von Ewigkeit her, vor dem Anfang, vor dem Ursprung der Erde.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Als noch keine Fluten waren, ward ich geboren, als die wasserreichen Quellen noch nicht flossen.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Ehe die Berge eingesenkt wurden, vor den Hügeln ward ich geboren.
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Als er die Erde noch nicht gemacht hatte und was außerhalb [derselben liegt], die ganze Summe des Weltenstaubs,
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
als er den Himmel abzirkelte, war ich dabei; als er auf dem Meeresspiegel den Horizont abgrenzte,
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
als er die Wolken droben befestigte und die Brunnen der Tiefe mauerte;
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
als er dem Meer seine Schranke setzte, damit die Wasser seinen Befehl nicht überschritten, als er den Grund der Erde legte,
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
da stand ich ihm als Werkmeister zur Seite und zu seinem Entzücken Tag für Tag und spielte vor seinem Angesicht allezeit;
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
ich spielte auf seinem Erdkreis und hatte mein Ergötzen an den Menschenkindern.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Und nun, ihr Söhne, gehorchet mir! Wohl denen, die meine Wege bewahren!
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Gehorchet der Zucht und werdet weise und seid nicht zügellos!
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Wohl dem Menschen, der mir also gehorcht, daß er täglich an meiner Pforte wacht und die Pfosten meiner Tür hütet;
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
denn wer mich findet, der findet das Leben und erlangt Gnade von dem HERRN;
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
wer mich aber verfehlt, schadet seiner eigenen Seele; alle, die mich hassen, lieben den Tod!
